Magyar illetőségű magánszemélyeknek teljes világjövedelmük után áll fenn itthon adófizetési kötelezettségük. Ez azt jelenti, hogy ha valaki például Németországból kap jövedelmet egy svájci számlára, a jövedelem ugyanúgy adóköteles Magyarországon, mint egy magyar munkaviszonyból származó bér. De még akkor is, ha egy külföldről szerzett jövedelem után nem áll fenn Magyarországon adófizetési kötelezettség, - mert pl. a magyar adóztatást egy kettős adóztatási egyezmény kizárta, vagy a magyar adóba a külföldi forrásadó beszámításra került - azt a magánszemélynek a magyar adóbevallásában tájékoztató adatként fel kell tüntetnie.

Az egyes országok saját forrásból nem rendelkeznek megfelelő információval ahhoz, hogy ellenőrizni tudják: a magánszemély külföldön keletkezett és külföldi bankszámlán jóváírt jövedelme után a hazai adót valóban bevallotta és megfizette-e. Ezért jöttek létre és szaporodtak el az adóhatóságok közötti információcsere egyezmények. Ennek keretében egyre több kódnévvel – DAC, FATCA, CRS stb. – találkozhattunk az elmúlt években és az adózó lassan már csak kapkodja a fejét, hogy róla és a jövedelmeiről mely országok között és milyen mértékben cserél gazdát az információ.

Mit lát a NAV?

„A NAV magyar személyek külföldi adatairól 2015-től kezdve kap információt és ezeket az információkat az utóbbi időkben egyre nagyobb hatékonysággal kezdte el feldolgozni” – mondja dr. Gondi Anilla, a Jalsovszky ügyvéde.