A fejlesztési tartalék intézménye 2003. óta létezik a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben, de csak az utóbbi időben jelentek meg olyan vélemények, hogy ennek képzéséhez a taggyűlés döntése, és így taggyűlési határozat kell. Az indok, hogy amennyiben a vállalkozás a képzés évében csökkenti az eredménytartalékot, annak osztalékfizetésre felhasználható része is csökken – ez viszont csak a tagok hozzájárulásával tehető meg.
Ráadásul, mivel a képzett fejlesztési tartalék összegét az adott év december 31-ig kell átvezetni a lekötött tartalékba, így nem elegendő az erről való döntést az adott év mérlegbeszámolójának elfogadásakor meghozni, hanem egy külön taggyűlést kell összehívni, még az év végét megelőzően. „A vonatkozó jogszabályok ugyanakkor nem írnak elő ilyen kötelezettséget, a társaság maga dönthet arról, hogy a működés során ki milyen döntést hozhat és mely esetekben kell összehívni a taggyűlést” – hangsúlyozta Bagi Márta, a Crowe FST adótanácsadási szolgáltatások partnere. Hozzátette: amennyiben a taggyűlés hatáskörébe utalták az erről szóló döntést, akkor valóban a taggyűlés határozata lesz a képzés és átvezetés bizonylata, ha pedig a döntést meghozhatja az ügyvezetés, esetleg a gazdasági vezető, akkor nem szükséges a taggyűlés összehívása.
Bagi Márta szerint ugyanakkor tisztában kell lenni a felhasználásra vonatkozó előírásokkal, mint például azzal, hogy milyen beruházásra használható fel, illetve hogy meddig kell azt felhasználni. „Ha akár a képzés, akár a felhasználás nem felel meg az előírásoknak, akkor a korábban meg nem fizetett adót késedelmi pótlékkal együtt kell megfizetnie a vállalkozásnak” – figyelmeztetett a Crowe FST szakembere.
