A jelenleg hatályos jogszabály értelmében amennyiben egy cég késve fizet be adókat, vagy az adóhatóság állapít meg adóhiányt, akkor a jegybanki alapkamat dupláját róják ki rá, ami éves szinten 1,8%-ot (0,9%x2) jelent. Január elsejétől azonban a késedelmi pótlék összege az alapkamaton felül 5 százalékponttal emelkedik, vagyis három és félszeresére nő a büntető kamat mértéke. Ezen felül, ha az adóhatóság észleli az adóhiányt, a büntetés ilyenkor az említett 5,9%-on felül továbbra is 50% adóbírságot is tartalmaz.
Ezzel szemben, ha az adózó önellenőrzéssel maga korrigálja a hibás bevallását, és nem vár a hatóságra, akkor a pótlék mértéke továbbra is meg fog egyezni a jegybanki alapkamat összegével. „A megnövelt késedelmi pótlék már olyan mértékű szankció, ami valódi kamatteherrel jár, ezért, ha az adózó rájön, hogy elrontotta a bevallását, tanácsosabb, ha ő maga javítja a hibát” – hívta fel a figyelmet Földes Balázs, a Crowe FST szenior menedzsere. A szakember hozzátette: a változás jól illeszkedik abba az utóbbi időben tapasztalható tendenciába, hogy a hatóság az önkéntes jogkövetés fontosságára ösztönzi az adózókat.
Ebbe a trendbe illeszkednek az elmúlt évek azon törvényi változásai is, melyek az ellenőrzések során csökkentették az adózók mozgásterét: új bizonyítékot csak az első jegyzőkönyv észrevételezéséig lehet előterjeszteni, a későbbi jogorvoslat során már nem; de az is a jogviták gyors lezárásához vezet, hogy az 50%-os adóbírság automatikusan 25%-ra csökken, amennyiben az adózó elfogadja a NAV ellenőrzésének megállapításait.
A Crowe FST szakembere szerint e szabályok fényében egyre kevésbé célravezető az a gyakorlat, amely a legtöbb cég esetében egyébként általános reakcióként felmerül: csak abban esetben kérik ki az adótanácsadó véleményét, amikor a NAV ellenőrzése már folyamatban van és valamilyen kellemetlen megállapítás került a jegyzőkönyvbe. „Fontos, hogy a vállalkozások rendszeres időközönként egyeztessenek az adótanácsadóikkal, ha például új tevékenységbe fognak, vagy egyszerűen csak kíváncsiak a jogszabályi változások gyakorlati hatására” – tette hozzá Földes Balázs.
