Bár a vállalkozások száma Magyarországon folyamatosan növekszik, az ütem egyre inkább lassul. A 2007-ről 2008-ra bekövetkezett 5,65%-os cégszám-bővülési lendületet 2008-ról 2009-re egy szerényebb, de még mindig jelentős 4,44 %-os gyarapodás követte, 2009-ről 2010-re pedig tovább csökkent a növekedési ütem 4,04 százalékra. Ezzel pedig 2010 végére megközelítettük az 560 ezer céget.
A magyar cégek több mint fele 5 fő iparágba csoportosul. A cégek több mint 14%, szakmai, tudományos főtevékenység alatt (tanácsadás, mérnöki, reklámipar, további szakértői tevékenységek, pl. jogi, adó) tevékenykedik. A négy másik fő iparág a nagykereskedelem, a kiskereskedelem, valamint az ingatlanügyletekkel és a kockázatos építőiparral foglalkozó cégek. Az elmúlt két évben a legnagyobb arányban a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységgel, a pénzügyi, biztosítási tevékenységgel és az adminisztratív és szolgáltatást támogató főtevékenységgel bejegyzett vállalatok aránya nőtt.
A cégszám növekedés nem egységes megyénként, mivel van olyan megye, ahol 10 százalékkal csökkent az új cégek alapítása, míg egyes területeken 10 százalékkal nőtt a cégalapítási kedv 2010-ben az előző évhez képest. Vas és Nógrád megyében jelentősen mérséklődtek a cégalapítások, Pest, Csongrád és Heves megyében pedig 10 százalékot meghaladóan nőttek 2009-hez képest. A Nógrád megyei cégszám-csökkenést tetézi, hogy ezen a területen működik az országban a legkevesebb vállalat, a magyar cégek csupán 0,92 százaléka. A lakosság aránya Magyarországon ugyan Nógrád megyében a legkisebb (2 %), de a cégek még ennél is kisebb arányban találhatók itt.
Sokan késnek az utalással
Az átlagos fizetési határidő az elmúlt három évben folyamatosan csökkent; 2010-ben 29,4 nap volt, szemben a 2009-es 30,5-tel. A fizetési határidő csökkenésének oka azonban nem egyértelműen a fizetési fegyelem javulását mutatja, hanem a cégek cash flow problémák elkerülésére való törekvését. A nehéz gazdasági helyzetben sokan a megszokottnál rövidebb fizetési határidőket szabnak, hogy kintlévőségeik nagyságát csökkentsék. 2010-ben a számlák 53,6 százalékát időben egyenlítették ki, ez az arány 2009-ben alig érte el az 50 százalékot. Ezt a tendenciát azonban mégsem könyvelhetjük el egyértelműen pozitívnak, mivel előfordulhat, hogy a vevői bizalom megingása miatt egyre több cég csak abban az esetben szállította le áruját, ha a vevő előre utalással teljesített.
Az iparágak közül kiemelkedően nagy fizetési határidőkkel dolgoznak a papíriparban, ahol az átlagos fizetési határidő meghaladja az 50(!) napot, így a 2010-ben jellemző 26 napos fizetési késedelem miatt az iparág partnerei átlagosan 86 nap alatt jutottak pénzükhöz. A papíriparon kívül a legmagasabb fizetési határidő az építőiparban, a gumitermékek gyártása területén és a gépiparban fordul elő. A papíripar és az építőipar a legnagyobb átlagos késedelmet produkáló szektorok „toplistáján" is szerepel, azonban 2010-ben a legmagasabb átlagos késedelem (38,5 nap) az ingatlanügyletek területén volt jellemző.
2010-ben a legtöbbet a főváros környékén tevékenykedő cégeknek kellett várniuk, hogy számláikat partnereik kiegyenlítsék. Érdekes, hogy 2009-ben Szabolcs-Szatmár-Bereg megye cégei voltak pénzhez jutás szempontjából a legnehezebb helyzetben, mivel közel 58 nap alatt jutottak a cégek átlagosan pénzükhöz, most viszont „csupán" 47 nap alatt, ami alatta van az országos 49 napos átlagnak. Sajnos azonban itt is feltételezhető, hogy nem a gazdasági fellendülésnek köszönhető a mutatók javulása, hanem a fizetési konstrukciók szigorításának.
Egy negatív rekord
A fizetésképtelenségi eljárások rekordot döntöttek 2010-ben, mivel számuk 17 százalékkal nőtt a 2009-es évhez képest. Nem elég azonban csak a felszámolások és a csődök számának alakulását elemezni, mivel a működő társas vállalkozások száma is nő, ami több fizetésképtelenségi eljárást von maga után. A tendenciák egyértelmű kimutatására használja a D&B a bedőlési arányt, mely a felszámolások és csődeljárások számát a működő cégek számához viszonyítja. Az elmúlt években a bedőlési arány alakulása sajnálatos módon erősen negatív tendenciát mutat. Míg 2008-ban 2,3 százalék volt ez a szám, addig 2009-ben már 2,84 százalék, 2010-ben pedig jelentősen meghaladva a 3 százalékot, a cégek 3,20 százaléka került fizetésképtelenségi eljárás alá.
2010-re a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása területen tevékenykedő vállalatok bedőlési aránya javult, így felkerült a legkisebb bedőlési arányt felmutató iparágak 10-es listájára. A 2009-ben még jól szereplő pénzügyi, biztosítási iparág lekerült a lista 5-ik fokáról, egészen a 11. helyre, azaz a fizetésképtelenségi eljárások aránya ezen a területen jelentősen nőtt. A legnagyobb bedőlési arányú iparágak listáján látható, hogy a gazdasági helyzet által különösen sújtott gépjármű-, motorkerékpár kereskedelem, javítás iparág bedőlési aránya jelentősen nőtt a múlt évben.
A megyék listáját a tavalyi évhez hasonlóan Pest megye vezeti, azonban a korábbi második Győr-Moson-Sopron megye cégei a 11. helyre csúsztak. Tolna, Hajdú-Bihar és Békés megyében csökkent 2010-ben a cégbedőlések aránya, ami remélhetőleg már a stabilizáció jele. A tavalyi évhez hasonlóan Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megyében a legmagasabb a bedőlési arány. A keleti régióban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében jelentősen megnőtt a fizetésképtelenségi eljárások aránya, és a 2009-es 6. helyről a 18. helyre került.
