A munkavállalónak nyújtható szociális juttatások területén alapvetően a felek szabad megállapodása az irányadó, nincs jogszabályi kényszer ilyen munkáltatói juttatásokra.
Nem szabad összekevernünk viszont a munkáltatói kölcsön jogintézményét a munkabérelőleggel, amely hiába tartalmaz hitelezési elemet, nem tekinthető munkáltatói kölcsönnek, hiszen a munkáltató nem a saját pénzeszközeit bocsátja a munkavállaló rendelkezésére ebben az esetben, hanem a munkabér egy bizonyos részét fizeti ki előre. A munkabérelőleg nyújtásának szabályai mellett lényeges különbség a kölcsön és az előleg között, hogy a munkabérelőleg összegét a munkáltató jogszabály erejénél fogva, a munkavállaló hozzájárulása nélkül, a munkabérből levonhatja (Mt. 161. §.)). (Itt olvashat részletesen arról, hogy mennyi vonható le a munkabérből idén.)
A munkáltatói kölcsön
A munkavállaló és a munkáltató közötti kölcsönszerződés alapvetően a Ptk. szabályai szerint megkötött polgári jogi szerződés, függetlenül attól a ténytől, hogy a munkavállaló a munkáltatói kölcsönt a fennálló munkaviszonyára miatt kapja a munkáltatótól. A felek ezért alapvetően szabadon határozzák meg a szerződés tartalmát, a Ptk. kölcsönszerződésre vonatkozó szabályaitól szabadon akár el is térhetnek.
A kölcsönszerződés alapján adott összeget mindig valamilyen meghatározott célra folyósítja a munkáltató. Ennek a célnak mindig a munkavállaló szociális szükségleteivel kell összefüggésben állnia. Tipikusan lakásvásárlási vagy lakásfelújítási, -bővítési kölcsön, de nincs akadálya annak, hogy a felek más egyéb szociális (üdülési, iskolakezdési) célt határozzanak meg a szerződésben.
A munkáltató és a munkavállaló szabadon köthetnek ki a szerződésben kamatot. A felek a kölcsönszerződésben a késedelmi kamat összegét is szabadon határozhatják meg, a kölcsön futamideje szintén a felek szabad megállapodásának tárgya. A munkáltatóként a kölcsön nyújtását biztosítékhoz – kezesség, zálogjog alapítása – köthetjük az ügyvezetők megváltozott felelősségi szabályai alapján jó, ha a munkáltató racionális fedezetről gondoskodunk.
Nem árt, ha tudjuk és fel is hívjuk a dolgozónk figyelmét arra, hogy a kamatmentesen vagy kedvezményes kamattal nyújtott kölcsön nem mindig adómentes. Amennyiben a kölcsönszerződésben a jegybanki alapkamat plusz 5 százalék összegénél alacsonyabb kamat van kikötve (kivéve, ha a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb) a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapja a kamatkedvezmény 1,19-szerese. Az adót a kifizető adóévenként, az adóév utolsó napjára – ha a követelés az adóévben megszűnt, akkor a megszűnés napjára – megállapítja, valamint a kifizető által levont jövedelemadó megfizetésére és bevallására irányadó rendelkezések szerint megfizeti, illetve bevallja.
Léteznek ugyan olyan kamatmentesen nyújtható támogatások (pl. lakáscélú támogatás), amelyek adómentességet élveznek, de az alkalmazásuk során nagyon oda kell figyelni, mert számtalan feltételnek kell egyidőben megfelelni – és, ha ez nem sikerül, akkor bizony súlyos közterheket fizethetünk – figyelmeztet a Könyvelőzóna.hu.
Egyeztessünk!
Összefoglalva elmondhatjuk, a munkabérelőleg nem összekeverendő a munkáltatói kölcsönnel, eltérő szabályok vonatkoznak rájuk. Az előbbit a Munka törvénykönyve alapján kaphatja a dolgozó, az utóbbit munkáltató a polgári jog keretei között kötött megállapodás alapján, meghatározott célokra, bizonyos esetekben akár kamatmentesen is nyújthat munkavállalóinak, de csak meghatározott esetekben nem kell adóznia a kölcsönt kapónak. A szabályok figyelmen kívül hagyása pedig jókora közterhekbe kerülhet a munkáltatónak. Ezért ajánlott minden esetben - még a kölcsönnyújtást megelőzően - egyeztetnünk könyvelőnkkel, adótanácsadónkkal egyeztetnünk a részleteket.
