Július 1-jén léphet hatályba az a szerkezetátalakításról szóló törvény, amely a 2019/1023/EU irányelvet magyar jogba ültetve lehetővé teszi, hogy a vállalkozások gazdasági tevékenysége pénzügyi nehézségek esetén is fenntartható legyen, valamint elkerülhető lehessen a fizetésképtelenné válás és a csődhelyzet – hívja fel a figyelmet a Kapolyi Ügyvédi Iroda. A javaslat nem vonatkozik az önálló vállalkozó magánszemélyek, így egyéni vállalkozók adósságrendezésére és adósságmentesítésére, mivel rájuk a természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvény (2015. évi CV.) vonatkozik, melynek módosítása külön szükséges az uniós irányelv alapján.
Dr. Benczik Vivien, a Kapolyi Ügyvédi Iroda ügyvédjelöltje a várható változásokkal kapcsolatban kiemelte, hogy szerkezetátalakítási eljárást minden gazdasági tevékenységet végző jogi személy, polgári jogi jogalanyisággal rendelkező szervezet indíthat, a törvényjavaslat azonban tételesen megnevezi azokat az adóstípusokat, akik számára az eljárás megindítása kizárt: ilyenek a pénzügyi szervezetek, a magánszemély vállalkozók, valamint az államháztartási szervezetek. A szerkezetátalakítási tervhez ugyanakkor tőketulajdonosok és egyéb harmadik személyek is csatlakozhatnak. Hozzátette, hogy a javaslat azt is kimondja, hogy nem vonható az eljárás körébe a foglalkoztatással összefüggő közteher, az adós tevékenységével összefüggő ÁFA, valamint a büntetőjogi kényszerintézkedéssel érintett vagyontárgy.
A Kapolyi Ügyvédi iroda szakértője kiemelte, hogy egyszerre több szerkezetátalakítás nem folytatható le. A szerkezetátalakítás során ugyanakkor olyan tervet kell kidolgozni és elfogadtatni a bírósággal, ami alkalmas az adós működőképességének megőrzésére, valamint képes átalakítani a vállalkozás adósságainak összetételét és a visszafizetési kondíciókat, hogy azok összhangba kerüljenek az adós teljesítőképességével. Abban az esetben, ha a szerkezetátalakítás sikertelen, a moratórium megszűnik, ami alapján azonban a bíróság még nem jogosult az adós fizetésképtelenségének megállapítására.
A törvényjavaslat részletesen szabályozza az ún. követelés-érvényesítési moratórium engedélyezésére irányuló eljárást, amit az adós kérelmezhet annak érdekében, hogy a hitelezők a szerkezetátalakítási eljárás során ne folytathassanak az adóssal szemben végrehajtási intézkedéseket, valamint, hogy vele szemben fizetésképtelenségi eljárások megindítására ne kerülhessen sor. Mindez a Kapolyi Ügyvédi Iroda szerint arra adhat biztosítékot, hogy a szerkezetátalakítási eljárás ne jelentsen aránytalan kockázatot az adós számára. A moratórium azonban a hitelezők érdekeit is szem előtt tartva csak határozott időtartamra szólhat, sőt, kivételes esetekben minimum a 90 napos időtartam lejártát megelőzően is megszüntethető. A törvényjavaslat mindezek mellett meglehetősen szűkre szabja a bírósági döntésekkel szemben igénybe vehető jogorvoslatok körét, illetve azok jogkövetkezményeit. Továbbá szükségessé teszi a csődtörvény kiegészítését, valamint a csődeljárás, illetőleg a szerkezetátalakítási eljárás egymáshoz való viszonyának rendezését is, miután ezeket az eljárásokat nincs lehetőség párhuzamosan lefolytatni, és az adósnak választania kell, melyik eljárás megindítását kívánja.
