A megkérdezett kis- és közepes vállalkozások többségét hátrányosan érintette a koronavírus-járvány. Átlagosan 13% forgalma megszűnt, 53% forgalma csökkent. 12% forgalma stagnált, 22% forgalma nőtt. Azonban korántsem érintette egyformán a krízis a cégeket.
Kevésbé sújtotta a koronavírus-krízis azokat a cégeket, amelyek bevételének legalább 30%-a online forrásból származik, azaz erős online lábbal rendelkeznek. Ezzel szemben a gyenge online lábbal rendelkező vállalkozások, azaz amelyek bevétele 30%-nál kisebb arányban származott online, kitettebbek voltak a járvány hatásainak. A különbség markáns.
Az erős digitális lábbal rendelkező cégek lényegesen kevésbé sínylették meg a koronavírus-járvány okozta krízist – derül ki a Marketing Commando, 500 kis- és közepes vállalkozás körében végzett friss online felméréséből.
A gyenge online lábbal rendelkező cégek 76%-ának csökkent a forgalma, 10%-ának stagnált, 14%-ának pedig javult. Lényegesen kevésbé érintette kedvezőtlenül a koronavírus-járvány hatása az erős online lábbal rendelkező vállalkozásokat. 52% forgalma csökkent, 13% esetében nem változott és 35%-é nőtt.
A válaszadó vállalkozások 26%-a egy hónapnál kevesebb, 35%-a pedig 2-3 hónapra elég tartalékkal rendelkezik. Három hónapnál hosszabb időre elég tartalékkal 37% rendelkezett.
„Az adatokból arra következtetünk, hogy azok a cégek, amelyeknél a bevétel legalább 30%-a online származott, kiépültek az online vevőszerzés vagy értékesítés szükséges rendszerei. Ez már elég erős volt ahhoz, hogy a krízisben hatékonyan tereljék át az offline forgalmat az online-ra” – mondta Wolf Gábor kisvállalati marketing szakértő, a Marketing Commando vezető tanácsadója.
Szorosabb nadrágszíj és hatékonyságnövelés
A járvány okozta krízisre a megkérdezett vállalkozások 68%-a hozott racionalizáló intézkedéseket. 25% szüneteltette a tevékenységét, 53% csökkentette a vállalkozás rezsiköltségeit, 31% csökkentette a béreket, 24% pedig a létszámot. 19% megvágta a marketingkiadásokat. A válaszadók 3%-a kényszerült teljes profilváltásra.
Hatékonyságot javító lépésekről a válaszadók 83%-a számolt be. Innovációt vezetett be a válaszadók 57%-a, digitális fejlesztésekbe 56% kezdett. A marketing aktivitását 60% növelte, ez azonban Wolf Gábor szerint többnyire az ingyenes lehetőségeket jelenti, amit alátámasztanak a marketingeszközök használatára vonatkozó adatok.
Megfelelő eszköz a hatékonyság kulcsa
Szembetűnő a különbség az erős és a gyenge online lábbal rendelkező vállalkozások által használt marketingeszközökben.
A leggyakrabban használt eszköz mindkét esetben a Facebook, a második pedig a honlap. Azonban a harmadik helytől lényeges az eltérés. A legszembetűnőbb, hogy az online fejlettebb cégek toplistáján előkelőbb helyen vannak az online marketing fundamentális vevőszerző eszközei, a Google, a hírlevél és a webshop.
Ezzel szemben az online kevésbé fejlettebb cégeknél a divatos és „olcsó” eszközök vannak túlsúlyban. Például az Instagram a harmadik, miközben a webshop nem fért fel a tízes listára, igaz, éppen csak lecsúszott a 11. helyre.
„Az a bolt, amelyik előbb posztol az Instagramon, mint hirdet online, az szinte biztos, hogy tévúton jár” – mondta Wolf Gábor.
A szakértő szerint a felmérés eredménye rámutat: az erős online láb a versenyképesség alapfeltétele. Az értékesítés legalább részleges digitalizációja a vállalkozások legfontosabb fejlesztési feladata. A Facebook- vagy Instagram-kommunikáció csak ezután következhet.
A krízis változásra ösztönöz
Közhely, de tény, hogy minden rosszban van valami jó. A koronavírus-járvány nyomán kialakult krízishelyzet sok vállalkozást ösztönzött változtatásra. A válaszadók 13%-a hajtott végre digitális fejlesztést a webshop készítésétől az online kurzus készítésén át az online ügyintézés bevezetéséig. Többen számoltak be arról, hogy kiderült, olyan feladatokat is meg lehet oldani online, ami korábban elképzelhetetlen volt.
A megkérdezett vállalkozások további 11%-a nyilatkozta, hogy a járványhelyzet olyan fejlesztések elvégzésére kényszerítette, melyeket már régóta halogatott.
