"Ha az adóhatóság az ellenőrzés során adóhiányt állapít meg, adóbírságot szab ki. Adóhiánynak minősül az adózó terhére megállapított adókülönbözet, önadózás esetén azonban csak akkor, ha az adókülönbözetet az esedékesség időpontjáig nem fizették meg, illetve a költségvetési támogatást igénybe vették. Adóbírságot állapít meg az adóhatóság akkor is, ha az adózó jogosulatlanul nyújtotta be támogatási, adó-visszaigénylési, adó-visszatérítési kérelmét, vagy igénylésre, támogatásra, visszatérítésre vonatkozó bevallását” – mutat rá Kelemen Dániel, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal ügyvédje.

A bírság mértéke legfeljebb az adóhiány, illetve a jogosulatlan igénylés 200 százaléka lehet, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, hamis bizonylatok felhasználásával keletkezett. Fontos megjegyezni, hogy az adóhatóság jelenlegi gyakorlatában a 200 százalék bírság alkalmazása igen gyakori, a befogadott szállítói számlákban felszámított áfalevonási jog megkérdőjelezése esetében ez az esetek jelentős részében megtörténik.

Sőt az úgynevezett kockázatos adózók esetén a bírságalap 260 százaléka is kiszabható, ilyen esetben nincs mód az adóbírság kiszabásának mellőzésére, a bírság mérséklésére sem.

Szimler Gergő, a PwC Legal ügyvédje szerint a kockázatos adózóvá való minősítés sem olyan távoli lehetőség az adóhatóság számára, mint azt gondolnánk – az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény számos esetben lehetőséget ad erre. Azok az adózók érintettek a jogszabály alapján, akik: