A kutatásban résztvevő válaszadók 90 százaléka megegyezik abban, hogy a kiterjedt és megbízható elfogadóhely-hálózat kulcsfontosságú. A jelenlegi helyzetben a HR szakemberek attól tartanak, hogy az állami monopolhelyzetben kínált új utalvány nem nyeri el a munkavállalók tetszését az elfogadóhelyi-háttér hiánya miatt. A válaszadók 81 százaléknak hasonlóképp fontos a szabad érték- és használatválasztás lehetősége. A válaszadóknak még az a 9,2 százalékos része is, aki teljesen vagy részben elégedett az állami cafeteria megoldással egyetért az elfogadóhely-hálózat és a szabad értékválasztás fontosságával.

Valószínűleg ez a fő oka annak, hogy a kutatásban résztvevő, vállalatvezetésben dolgozók és a HR-esek 85 százaléka egyetért azzal az állítással, hogy az állam által bevezetett új utalvány nem feltétlenül kielégítő megoldás az alkalmazottaknak. A válaszadók 60 százaléka azt is hozzátette, hogy ezt az utalványt nehéz lesz használni, az elfogadóhelyek hiánya miatt. (A béren kívüli juttatások átalakításának vannak vesztesei, de igazán nyertesei nincsenek.)

Kevés a POS terminál

A használhatóság a 2012-es változásokkal bevezetett elektronikusan adható juttatási formákkal kapcsolatban is kulcskérdés. A fő aggodalom az elektronikus kártyákkal kapcsolatban is hasonló: a POS terminálok alacsony penetrációja. Viszont a válaszadók 58 százaléka hozzáteszi, hogy ez a termék másfél év múlva már piacéretté válhat. A válaszadók fele szerint az alkalmazottaknak túl bonyolult lesz a 3-zsebes rendszert használni, és így a HR-esekre nagyobb terhelést ró, ha ennek a juttatásnak a használatát kell segíteniük szervezetükben.

A kártyás fizetéshez egyértelműen POS terminálra van szükség, ami a falusi vendéglátóhelyeken szinte alig akad. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2010 során lendületesen bővült a kiskereskedelmi POS-hálózat különösen az év első és utolsó negyedében. Egy év alatt összesen 7324 POS terminált helyeztek ki a bankok az üzletekben, így az év végére a kiskereskedelemben lévő kártyaolvasók száma elérte a 73 516 darabot, ami 11 százalékos növekedés az egy évvel korábbi hálózathoz képest. A dinamikus fejlődés ellenére a hazai POS-hálózat elmarad a nyugat-európai országok átlagától. Különösen a kisebb üzletek ragaszkodtak a készpénzes fizetéshez a magas banki jutalékra, valamint a pénzhez jutás hosszú átfutási idejére hivatkozva.

A kormányzat azonban optimista, szerinte tágabb lesz a SZÉP kártyát elfogadók köre, mint az üdülési csekké volt. Ennek érdekében - és mivel nemzetgazdasági cél is a kártyás fizetés ösztönzése - a kormány támogatási rendszert dolgoz ki, hogy a kisebb turisztikai szolgáltatók kedvezményesen juthassanak a kártyás fizetéshez szükséges POS-terminálhoz. Azt azonban még nem lehet tudni, hogy a támogatás a terminált kihelyező bankoknak, a kártyát kibocsátó pénzintézeteknek vagy esetleg a kiskereskedelmi elfogadóhelyeknek jár majd.

Multi-pay, mint megoldás?

Sokak számára nyújthat előnyös alternatívát a Patikapénztárral stratégiai szövetségben álló többfunkciós Multi-Pay plasztik két azonnal költhető egyenlege: a patikapénztáras és az emelt adózású ételfogyasztás. Mindkét elem a kártya aktiválásával azonnal költhető: a Patika 12 ezer, az ételfogyasztás 11 ezer POS-terminálon - többek között a Tesco, a Spar, a Csemege-Match, a Cora és a Coop üzleteiben - váltható be.

Ami pedig az elkölthető forintokat illeti: amíg 10 ezer forint vállalati költség 4,7 ezer forint nettó munkabért jelent, addig az egészségpénztár 7,6 ezer forintot, a Multi-Pay ételfogyasztás pedig 6,6 ezer forintot. Egyes adószakértők vélekedése szerint tehát a tetemes adóelőny miatt érdemes az elvárt béremelés 25 százalékát a Multi-Pay kártyára utalni, mert ez a dolgozók számára érzékelhetően több elkölthető forintot eredményez, mint a béremelés.

Szinte mindenkit hátrányosan érint?

Az Edenred kutatásra adott válaszok szerint a HR részlegeknek nehézséget okoz, hogy elmagyarázzák a dolgozóknak, hogyan járhatnak jól a 2012-ben bevezetett új lehetőségekkel. A válaszadók 82 százaléka attól tart, hogy a dolgozók életét hátrányosan befolyásolják a változások következményei és a 79 százalékuk pedig azt is hozzáteszi, hogy ennek oka a 2012-ben bevezetett új utalványok korlátozott használhatósága. A kutatásban résztvevő vállalatvezetők és HR szakemberek 62 százalékának gondot okoz az új törvény és bennefoglalt juttatási formák megértése.

Az aggodalmak a cafetéria-csomagok értékéhez is kapcsolódik: a válaszadóknak csupán 18 százaléka növelné ezt, 51 százalék még nem döntött január első heteiben. A válaszadók azon részének (9,2%), aki teljesen vagy részben elégedett az új juttatási formákkal, 42 százaléka nem tudja még, hogy növeljen-e vagy csökkentsen a cafetéria-kereteken.