2013-tól már akkor is adhatunk egyszerűsített adattartalmú számlát, ha a vevő nem készpénzzel fizet, de a számla bruttó végösszege nem haladja meg a 25 ezer forintot.
A változás nem érinti az eddigi egyszerűsített adattartalmú számlák alkalmazásával kapcsolatban kialakult gyakorlatot, és nem limitálja a kereskedelmi forgalomban gyakran alkalmazott készpénzfizetési számlák végösszegét sem, magyarázzák a Saldo adószakértő szakemberei.
Egyszerűsített adattartalmú számlát az alábbi ügyletek esetében adhatunk:
Az adóalany által történő előlegfizetés esetében (függetlenül attól, hogy az előleg fizetése készpénzzel vagy átutalással kerül kiegyenlítésre), feltéve ha a számlán az előleg értékét forintban tüntették fel.
Az adóalanynak nem minősülő vevő forintban előleget fizet, és kéri a számla kiállítását vagy az előleg bruttó összege meghaladja a 900.000. forintot.
Olyan ügyleteknél, ahol az ellenérték kiegyenlítése a teljesítés időpontjában készpénzben megtörténik, és az eladó az ügylet teljesítési időpontjában a számla kibocsátásáról is gondoskodik.
Közösségen belüli ügyletek esetében, ha az adófizetésére a beszerző szolgáltatás igénybevevője kötelezett, és az értékesítő, illetve a szolgáltatást nyújtó belföldön gazdasági céllal letelepedett.
2013-tól, ha a számla bruttó összege nem haladja meg a 100 eurót azaz az Áfa tv. átváltási szabályát alkalmazva a 25 ezer forintot.
Vegyünk egy példát. Egy benzinkútnál egy vállalkozás alkalmazottja 30 000 forintért tankol és készpénzzel fizet. Ebben az esetben a benzinkút kezelője a vételár kiegyenlítésével egyidejűleg kiállíthat a vállalkozás nevére egyszerűsített adattartalmú számlát. Az Áfa tv. 176. § (1) bekezdés b) pontja ugyanis a számla bruttó végösszegének felső határát nem határozza meg.
Mi van akkor, ha a vállalkozás alkalmazottja csak 20 000 forintért tankol, de az ellenérték kiegyenlítését egy későbbi időpontban átutalással szeretné rendezni? A tankolásról ebben az esetben is kiállítható a helyszínen az egyszerűsített adattartalmú számla, mutat rá a Saldo szakértője, ám nem az Áfa 176. § (1) bekezdés b) pont rendelkezése, hanem a 2013. évtől hatályos d) pont alapján.
Az Áfa tv. a 176. § (1) bekezdésében sorolja fel, hogy mely esetben van lehetőség egyszerűsített adattartalmú számla kiállítására. Ezek a feltételek egymástól elkülönülten alkalmazhatóak, függetlenek egymástól, az egyes feltételek között nincs logikai összefüggés. (Ld. keretes írásunkat)
Gyakran felmerülő probléma, hogy az adóalanyok az egyszerűsített adattartalommal kiállított számlát a nyomtatványforgalmazóknál beszerezhető úgynevezett készpénzfizetési számlával azonosítják, pedig a készpénzfizetési számla adattartalma nem feltétlenül azonos az egyszerűsített adattartalmú számláéval, figyelmeztet a Saldo Zrt. szakértője.
A készpénzfizetési számla olyan egyszerűsített adattartalmú számla kibocsátására vonatkozó több egymástól függetlenül alkalmazandó rendelkezésének egyike – 176. § (1) bekezdés b) pont – alapján kiállított bizonylat, amelyet az ügylet teljesítési időpontját nem tartalmazó egyszerűsített számla adattartalmával azonos tartalommal állítottak ki.
