A vállalatok vészhelyzeti forgatókönyveket vázolnak fel, bizottságokat állítanak fel, partnereket keresnek terveikhez. Helyesen teszik. Leginkább havária helyzet esetén kívánnak azonnali megoldást kapni a felvetődő járványügyi problémáikra. Mások egy-egy jelentősebb szűréssel nyugtatják magukat. Mindkét megközelítés biztonsági kockázattal jár. Az egy központtal rendelkező cégek számára még talán könnyebb is a megoldás, de az országos hálózattal bíró cégek kiemelten veszélyeztetettek. Egy helyszín esetén is a helyi, szerződött szolgáltatóval bármikor történhet valami, telítődik, jogszabály változás lesz, vagy, ha csak mintavétellel foglalkozik, akkor a jelenlegi szolgáltató laborpartnere felmondja a szerződést. Az egyszeri szűrés kockázata pedig az, hogy néhány nappal a szűrés után már teljes csoportok fertőződhetnek meg detektálatlanul, hiszen a vírus általában kívülről érkezik. A sok telephelyes cégek ugyanakkor nehezen találnak egyetlen partnert, aki minden igényüket kezelni tudja, mindenhol, mindig.
A kockázat mégis relatíve kicsinek tűnik, így sokan figyelmen kívül hagyják, mert elfelejtik, hogy nem szokványos a helyzet. Most nem az a veszély, hogy pár munkás pár napra beteg lesz, hanem komplett részlegek, üzemegységek tudnak nagyon gyorsan megfertőződni, lásd a MOL-Csoport tiszaújvárosi beruházásán dolgozó alvállalkozó több mint 200 fertőzöttjét. Az 1700 érintett munkás tesztje ilyenkor közel 35-50 millió forint között található.
„Ezen összeg feléből olyan protokollt lehet kialakítani, amellyel ez az eset nem következhet be, hónapokig biztosított, hogy a fertőzést nagy eséllyel azonnali felfedezik, és kordában tartják”, véli Karvalics Attila, a személyre szabott vállalati szűrésekkel és csúcsminőségű tesztek forgalmazásával foglalkozó ArvaLab ügyvezetője.
Szokványos megoldásokkal a jelenlegi kockázati szint már nem kezelhető.
A több telephelyes cégek a szolgáltatókkal kötött szerződésükkel akár hamis biztonságérzetet is kelthetnek önmagukban, munkatársaikban és ügyfeleikben. Mert hiába bármilyen szerződés, nem nagyon akad olyan szolgáltató, aki az egész országban egyszerre tudja vállalni, hogy:
1. akár 1-1 főt 1 napon vagy nagyon rövid időn belül tesztel.
2. 10-20 fős csoportok, részlegek számára 1-2 napon belül kihelyezett tesztelést biztosít.
3. többszáz vagy többezer fős állománynak 1-2 napon belül kihelyezett tesztelést szervez.
4. egyes munkatársakat vagy felsővezetőket az otthonukban tesztel – esetenként sürgősséggel.
5. 24-36 órán belüli laborszolgáltatást végez mintavételi- és minta szállítási logisztikával együtt.
6. sémák helyett tanácsot ad, hogy mikor, melyik minőségi tesztet, milyen protokollal érdemes alkalmazni.
Az első célra még általában lehet szolgáltatót találni, talán még a másodikra is. A harmadik már nem mindig megy gyorsan, a negyedik megszervezése gyakran korlátozott (üzletileg nem éri meg a nagyobb szolgáltatóknak ezzel foglalkozni), az ötödiknél rezeg a léc, a hatodik megléte pedig ritka.
A felelősség áthelyezése
A pandémiás bizottságok ma szerződésekkel egy vagy több egészségügyi- vagy laborszolgáltatóra terhelik a felelősséget. A hatósági ár bevezetését követően azonban három jelentősebb labor is szerződéseket bontott, a mintavételi pontok egy része beszűntette szolgáltatását. Ilyen helyzetek bármikor bekövetkezhetnek, és ha épp ilyenkor tör ki egy miniválság, akkor bizony lehet kapkodni. Mivel átfogó megoldást az állami ellátórendszer sem tud nyújtani, és mivel a vállalatok egy részénél kritikus az üzletmenet folytonossága, ezért nem is várhatnak az államra.
Ha minden kulcs munkatárs helyettesíthető lenne, akkor alacsony költségek mellett lehetne tesztelni. De gyakran ez nincs így. Sajnos a PCR sem mindig megoldás. Két teszt megszervezése, kiértékelése 8-12 nap, így esetenként már az otthoni karantén is jobb opció lehet. Ráadásul a PCR-vizsgálatok tényleges pontossága a mintavételi hibák miatt jóval 100 százalék alatt található.
A szolgáltatók szemszögéből
A szolgáltatók nem mindig tudják vállalni a folyamatos rendelkezésre állást és az országos szolgáltatást, főképp azon partnereik igényeire ügyelnek, akik az alábbiak közül egy vagy több feltételnek megfelelnek:
1. rendszeres kockázatminimalizáló szűréseket bonyolítanak a szolgáltatóval tartós szerződéssel.
2, legalább egy szűrést megrendeltek már, és elsődleges szerződéses partnereikként kezelik a szolgáltatót.
3, outsource-olt ellátásszervezői kapacitást finanszíroznak. amely azonnal mobilizálható.
A vállalatok csodálkoznak, hogy a szolgáltatók mennyiségi bevállalást kérnek. Pedig ez érthető. Miképp egy bank a VIP ügyfeleinek sorban állás nélküli szolgáltatást biztosít, úgy azok, akik csak éppen besétálnak az utcáról, bizony várhatnak a sorukra. Miért lenne ez máshogy a COVID-19 ellátások szervezésében?
Mi a megoldás?
Lehet költségeket minimalizálni, de mit fog szólni az a vállalatvezető, aki az első pert kapja a nyakába, és tele lesz vele a sajtó, hogy az ő cégénél fertőződött meg valaki, akinek aztán megfertőzödött az édesanyja, aki végül elhunyt? Igazi emberi és jogi válsághelyzet ez, amikor sok millió forint megy el ügyvédre, a vállalati krízis menedzsment stáb működtetésére. A kockázatok minimalizálása bizony olcsóbb lenne. Mit tegyen egy olyan cég, aki just in time rendszerben szállít be autógyártóknak vagy egy futárcég, amelynek logisztikai központjában nem állhat meg az élet, mert akkor akár a teljes ügyfélállomány ugorhat?
Nemzetközi best practice-ek és a józan ész
1, tesztelési, kockázatminimalizálási erőforrásokat kell betervezni 3-9 hónapra. Akár biztosítási matematikai módszerekkel ráfordítás-biztonság optimalizálás végezhető. De a józan vezetői érzék is hasonló számot adhat ki. A nyereségráta kis csökkenését elviselve mindenki nyugodtabban alszik, az üzletmenet, az eladások biztosabbak lesznek, a lehetséges veszteség esélye csökken.
2, egy nagy, eseti szűrés helyett gyors, hatékony, minőségi, célzott csoportos, kombinált szűrésekkel (és persze távolságtartással, fertőtlenítéssel, védőeszköz használattal) elejét lehet venni a nagyobb problémáknak, a gyors átfertőződési helyzetek kialakulásának, üzemegységek megbénulásának. A kockázatot lehet jelentősen csökkenteni, a vírus felfedezésének idejét meggyorsítani, a terjedést csírájában elfojtani. Mivel a PCR sem mindenható, ezért máshol rejtőzik a megoldás.
Egyedi protokollok alapján, rendszeres szűrésekre van szükség
Érdemes olyan partnert találni, akire teljesen outsource-olni lehet a pandémiás feladatok, főleg a szűrések megszervezését és lebonyolítását, a megfelelő protokollok kidolgozását. Ezzel a vállalati bizottságok találkozóit a felére lehet redukálni. Ellátás szervezésre általában nincs szakértő belső erőforrás, így, ha létezik olyan szolgáltató, aki magas szakmai igényességgel látja el feladatait, akkor ésszerű igénybe venni. Márpedig szűrési protokollok között óriási különbségek lehetnek, miképp tesztek között is. Karvalics Attila, az ArvaLab ügyvezetője szerint lehet elviselhető költségszint mellett állandó, cégre szabott, komplex szűrési protokollt kialakítani. „Ehhez azonban vállalatszervezési ismereteket kell kombinálni a teszteléssel összefüggő orvosi-mikrobiológiai, infektológiai, virológiai és immunológiai szakismeretekkel”, véli. Szerinte ez a tudás igen kevés szolgáltatónál létezik.
Egy igényes és felelős cég kockázat minimalizálási programja életeket menthet, és egyfajta tevőleges biztosításként, üzleti folytonosság garanciaként és valódi CSR megnyilvánulásként is szolgál. Ilyenkor a vállalat nem a kár bekövetkezése utáni helyzet során kapott kártérítés megszerzéséért fizet egy biztosítónak, vagy kezel kárt a káresemény bekövetkezte után magas költséggel, hanem a kár megelőzésébe és minimalizálásába fektet.
És akkor kár se lesz. Vagy sokkal kisebb eséllyel, és sokkal kisebb mértékben.
