Bárki, aki egy új startup elindításán dolgozik, könnyedén futhat bele abba a hibába, hogy a maga köré gyűjtött csapat tagjai vagy a potenciális partnerek közül valaki egyszerűen ellopja ötletét, majd érdemi változtatás nélkül valósítja meg azt. A hűtlen csapattag ezzel jelentős károkat okozhat a startupper számára, fontos azonban látni azt is, hogy az ötletgazda az őt ért kárt gyakran saját magának köszönheti. (A koppintás bizony olyan művészet, amellyel a legnagyobbak is előszeretettel élnek.)
Egy Európai Bizottság által publikált tanulmány szerint Magyarországon a szellemitulajdon-intenzív ágazatok az uniós átlagon felüli mértékű gazdasági súlyt mutatnak; a GDP 45,1 százalékát biztosítják, és a munkahelyek 27,2 százalékát adják. A számokból jól látszik, hogy az innovatív, tudásalapú termékeket és szolgáltatásokat fejlesztő cégek egyre nagyobb súlyt képviselnek a gazdasági életben és ezzel együtt a befektetők portfóliójában is. Az innováció velejárója, hogy a fejlesztés, alkotás során értékkel bíró szellemi tulajdon jön létre, amelyet tudatosan kell kezelni, védeni a hatékonyabb megtérülés és piaci eredményesség érdekében. De hogyan akadályozható meg a szellemi tulajdon ellopása, mit lehet tenni, hogy a projekt az ötletgazdánál maradjon? A Széchenyi Tőkealap blogjának segítségével mutatjuk, mi (lett volna) a teendő!
A problémával kapcsolatban a legfontosabb szabály: minden ötletet még idejében jogi védelemben kell részesíteni, vagyis hivatalos úton is ki kell nyilvánítani, hogy az ötlet a startupper saját szellemi tulajdonát képezi. A szellemi tulajdon a tulajdonjoghoz hasonló, abszolút szerkezetű jogviszony, amelynek a polgári jog területén belül létrehozott szabályrendszere kizárólagos vagyoni és személyhez fűződő jogok biztosításával nyújt jogi védelmet a szellemi alkotások létrehozói számára. A szellemi tulajdon két fő ága az iparjogvédelem és a szerzői jog. Az iparjogvédelmi jogviszony az oltalom megszerzésével, illetve azon lépések megtételével jön létre, amelyek az adott szellemi alkotás titokban tartását szolgálják, míg a szerzői művek esetében a jogviszony a szellemi alkotás létrehozásával keletkezik.
A kategóriák kapcsán fontos említést tenni arról – és ez a nagyrészt újszerű technológiára építő startupok esetében kiváltképp fontos –, hogy ha az ötlet egyéni, eredeti jellegű alkotásban (pl. szoftver) ölt testet, akkor szerzői jogi védelem automatikusan, a mű létrejöttével keletkezik. Ebben az esetben nincs szükség külön, az iparjogvédelem területén ismert hatósági eljárásra, a jogi védelem keletkezésének nem feltétele ugyanis, hogy a művet valahová bejelentsék vagy nyilvántartásba vegyék.
Amennyiben azonban a startupperek ötletüket találmány, dizájn vagy védjegy formájában valósítanák meg, úgy arra már csak bejelentés benyújtásával, hatósági eljárás eredményeként szerezhetnek iparjogvédelmi oltalmat. Ugyanakkor az üzleti titkot és a know-how-t a polgári jog eszközrendszere védi.
Fontos megjegyezni, hogy a jogi oltalom megszerzése nem csak biztonsággal, de anyagi költségekkel is jár. A védjegy bejegyzési díja alapesetben 74 800 forint, amely összeg annak függvényében változik, hogy a megalkotásra szánt ötletet hány áruosztályba soroltatja be a startupper. Persze a szabadalmi bejelentés minimális anyagi ráfordítással, rövid idő igénybevételével is járhat, amelyhez a Szegények szabadalma járulhat hozzá. A honlap irányított kérdésekkel segíti bizonyos típusú találmányok szoftveres feldolgozását, így a benyújtott szabadalmi bejelentés után a vállalkozások könnyedén találhatnak olyan befektetőt, aki társul szegődve biztosítja a végleges szabadalmi bejelentés anyagi hátterét. Emellett egy védjegybejegyzés komoly jogi biztonságot nyújthat a tőkebefektetők számára is, akik ezáltal nem feltétlenül éreznek komoly kockázatot egy befektetés során. A védelemmel nemcsak a startupperek ötlete, de a befektetők pénze is védelmet kaphat. A tőkebefektetés előkészítésekor elengedhetetlen lépés a cég jogi (és természetesen pénzügyi) átvilágítása, amelyre egy startup vállalkozás esetében számos ponton lehet szükség.
