2016 végével kifut az nhp-program, amely trendfordulót hozott a magyar vállalatok hitelezésében. Az nhp-ban eddig 2126 milliárd forint hitelt vett fel mintegy 31 000 vállalkozás, a program során először a hitelkiváltás volt a fókuszban, mára a beruházásokhoz felvehető hitelekre esik a hangsúly. Az nhp utolsó évében egyre nagyobb érdeklődésről számolnak be a bankok, annak ellenére, hogy a növekedési hitel 2016-tól már csak beruházási célokra vehető fel. Ezen célok között a gépbeszerzéstől, a telephelyvásárláson keresztül a kapacitásbővítésen át egészen a részesedés vásárlásig számtalan lehetőség adódik. Ezért fontolgatja a jegybank hitelkeret 100 milliárdos megemelését.
A március 21-től érvényben lépő változás szerint már nem kizárólag belföldi székhelyű társaság részesedése vásárolható meg, hanem külföldi is. Az MNB tájékoztatóját alaposan át kell mazsolázni a változás azonosításához, ugyanis nem történt más, minthogy kikerül a „belföldi székhelyű” szóösszetétel a részesedés szerzés elől…
A részesedés vásárlás a növekedési hitel felhasználásán belül (a telephely bővítés és vásárlás mellett) az egyik legnépszerűbb lehetőséggé vált a vállalkozók között. Ennek oka viszonylag egyszerű: 2,5%-os kamat mellett finanszírozhatunk egy olyan terjeszkedést, ahol a tulajdonos befektetésének az elvárt éves megtérülése minimum 10%, de inkább 15-20%. (Hogy mely cégeknek érdemes felvásárláshoz kapcsolódó hitelben gondolkodnia, hogyan tervezzük a vásárlást és mekkora hitelt vegyünk fel, ahhoz itt talál hasznos tanácsokat.)
