Bár külön ágazati összesítést igényel, hogy a szőlészetek és borászatok összességében mennyi EU-s forrást hívtak le a 2007–2013-as pályázati időszakban, az EU-s támogatásokat nyomon követő adatokból az világosan kiderül, hogy a borászok igen aktív szereplői a fenti piacnak. A pontos adatok kinyerése komplex adatelemzést igényel, mert a három kifejezetten borászati célú támogatás mellett ezek a cégek számos más, nem teljesen ágazatspecifikus pályázaton is sikerrel indultak.
A bortermelés kitüntetett helyet foglal el az EU agrárpolitikájában. Ezt az is bizonyítja, hogy a borászokat három önálló támogatási céllal is igyekszik megtalálni az Unió. Ilyen a szőlőültetvény-szerkezetátalakítási program, a borászati gépbeszerzési támogatás, de külön támogatást lehetett nyerni arra is, hogy a borász musttal javítsa egy borászati termék alkoholtartalmát. A legnépszerűbb pályázat a gépbeszerzési támogatás volt, ezen a legnagyobbak közül tizenketten nyertek, néhány cég nem is egy alkalommal az évek során.
Cserháti Gábor, a KPMG igazgatója is egyetért azzal, hogy a borászati támogatásokat illetően Magyarország messzemenően kihasználta a programidőszak adta lehetőségeket. Ezt támasztja alá, hogy a 2013-ig tartó jelenlegi pályázati időszakban a 2012. évi adatok alapján a húsz legnagyobb adózás előtti eredménnyel rendelkező borászat összesen 980 millió forint EU-s forráshoz jutott csak ezen a három jogcímen. Borászati gépbeszerzésre közel 830, szerkezetátalakításra több mint 80, míg a musttal történő alkoholfok-növelésre 74 millió forintot nyertek el a cégek.
Cserháti szerint ugyanakkor a borászok nem csak a borászati támogatásokat figyelik, hiszen a szakma krémje a legtöbb pénzt a mezőgazdasági termékek értéknöveléséhez nyújtandó forrásból, azaz az EU mezőgazdasági beruházási támogatásából hívta le. Ezen a címen a legnagyobb termelők összesen több mint 4,5 milliárd forint támogatást nyertek el, és a nyereségességi toplistában szereplő borászok szinte mindegyike élt a lehetőséggel. A nem borászatspecifikus támogatások közül kiemelkedik még a földalapú támogatás, amelyből a nagyok közül nyolcan összesen mintegy 100 millió forint támogatást kaptak.
Ezeken felül a borászok szívesen indulnak az EU általános gépbeszerzési pályázatán (közel 50 millió forint), a speciális kerti gépbeszerzési pályázaton, de a nagyok közül egy szekszárdi pincészet első fecskeként sikerrel indult az EU turisztikai pályázatán is, és több mint 50 millió forintot nyert helyi turisztikai fejlesztésekre.
A sikeres pályázók mellett a legnagyobb adózott eredményt elérő cégek között néhány olyat is találunk, amelyik a 2007–2013-as pályázati ciklusban nem, vagy csak egészen kis összegű EU-s támogatást tudott vagy akart lehívni. Ilyen a bonyhádi DANUBIANA Borkereskedő és Termelő Kft., amely adózott eredményét tekintve abszolút listavezető helyét úgy érte el 2012-ben, hogy nem pályázott az időszak alatt az említett EU-s jogcímeken, és ugyanígy lett az egyik legnyereségesebb borászat a szekszárdi Dúzsi Tamás pincészete is. Tízmillió forint alatti EU-támogatással került föl a listára a Patricius Borház Borászati és Kereskedelmi Kft., valamint az IRSAY Szőlőtermesztő és Feldolgozó Kft.; előbbi a 16., utóbbi a 19. legnyereségesebb vállalkozás a szőlőbortermelést főtevékenységként végző társaságok között Magyarországon.
A KPMG szakértője szerint ebben a programozási ciklusban a hazai borászatok a rendelkezésre álló EU-s forrásokat jellemzően kapacitásteremtésre, illetve -bővítésre, valamint a borászatokhoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységek, profilok létrehozásához, elindításához használták. A most felépített alapokon a következő ciklus támogatási céljai között kiemelt helyet kaphatnak a tudatos márkaépítési stratégiák és a fenntartható fejlődést elősegítő, elsősorban regionális, térségi vidékfejlesztési kezdeményezésekbe ágyazott integrált fejlesztések.
