Lassan, de biztosan zajlik a digitális forradalom

Hazánkban is zajlik a digitális forradalom, de a világátlagnál kevésbé gyorsan. Itthon még kevesebben gondolják, hogy a nagyobb képernyő jobb, mint máshol a világban, és a videós tartalmak sem annyira népszerűek.

Kép: Pixabay

Amíg például hatvan vizsgált országban a megkérdezettek átlag 69 százaléka gondolja, hogy a személyes kapcsolatokat egyre inkább az elektronikus eszközök váltják fel, addig Magyarországon ez az arány 51 százalék, és csak második magyar válaszadó élvezi (49%) azt a szabadságot, hogy kapcsolatba kerülhet valakivel bárhol, bármikor digitálisan, míg a világátlag 76 százalék.

„Az, hogy a választék kibővült, nem csak bonyolulttá teszi a dolgokat, hanem lehetőségeket is kínál” – állapítja meg Megan Clarken, a Nielsen nézettségmérést vezető globális alelnöke. – „Legfontosabb megérteni, hogy mások lettek a nézési szokások, amelyek egyben meghatározzák a további változás hajtóerőit. A médiaiparnak a változásokat fel kell karolnia, és stratégiákat kialakítania ahhoz, hogy alkalmazkodjon az új helyzethez, és ezáltal olyan vonzó és fontos tartalmat kínáljon, amit az emberek könnyen el tudnak érni különböző eszközökkel és csatornákon”.

A Nielsen „Globális Digitális Helyzetkép” című felmérését hatvan országban végezték, köztük Magyarországon. Összesen 30 ezer internethasználó embert kérdeztek meg, melynek során feltárták, hogy miként alakul a digitális eszközök terjedése, és milyen tényezők befolyásolják azt, hogy hol, mikor és milyen módon nézünk videó programokat. Videó programnak tekintettek a kutatás során minden olyan tartalmat, amit tévéadás, kábel vagy professzionális videó szolgáltató nyújt, illetve valamely felhasználó generál. További kritérium, hogy lehessen nézni tévékészüléken, számítógépen és valamely mobil eszközön, azaz telefonon, tableten vagy e-könyvön. A tanulmány megmutatja a fogyasztók videó programokkal kapcsolatos preferenciáit, beleértve az egyes műfajoknál leggyakrabban használt eszközöket, továbbá azokat, amelyeket otthon vagy útközben használnak az emberek videók nézésére.

A méret a lényeg

„A videó programok életem fontos részét jelentik” – állítja globálisan a megkérdezettek több mint fele (55%). Szintén a válaszadók többségének (63%) véleménye, hogy „minél nagyobb a képernyő, annál jobb”. Ezzel szemben a magyar fogyasztók kevesebb, mint fele (48%) gondolja, hogy a nagyobb képernyő jobb. Videó programok pedig a magyar megkérdezettek mindössze 25 százalékának életében alkotnak fontos részt.

Nagyobb verseny, több haszon az új internetforradalom hatása
Beláthatatlanul átalakítja a gazdasági életet a „dolgok internete”, a cégeknek új üzleti modelleket kell kidolgozniuk, új konkurensek tűnhetnek fel egyik-pillanatról a másikra. A cégvezetőknek mihamarabb lépnie kell: a folyamat ugyanis már megkezdődött és az átalakulás feltartóztathatatlan.
Hatvan ország válaszadóinak többsége, átlag 59 százaléka kényelmesnek tartja, hogy videó programokat mobilkészüléken követhet, és 53 százalékuk szerint a tablet legalább olyan jó eszköz videó programok megtekintésére, mint a PC vagy a laptop.

Társasági esemény lett a tévézés

Fontos kutatási eredmény, hogy a személyes találkozásokat, összejöveteleket felváltják a közösségi médián folytatott valós idejű beszélgetések, és a résztvevők ott cserélik ki véleményeiket kedvelt tévéműsoraikról. Társasági esemény lett a közös tévénézés, ami már kilépett a nappali vagy hálószoba falai közül. A vizsgált országok válaszadóinak nagyobb része, 53 százaléka bizonyos tévéműsorokat azért néz meg, hogy utána tudjon róla csetelni a neten. Továbbá 49 százalék szívesebben megnéz videó programokat akkor, ha azok valamilyen módon kapcsolódnak a közösségi médiához.

„A második, harmadik és néha a negyedik képernyő a nézési élményeket jelentősen fokozza” - mutat rá Clarken alelnök. - „A több képernyő egyrészt megnöveli a nézők választási lehetőségeit, másrészt pedig tartalomszolgáltatóknak, valamint hirdetőknek további alkalmakat nyújt arra, hogy elérjenek nézőket, és kapcsolatba kerüljenek velük. Jól tervezett élmények nemcsak növelik a tartalmak nézésének örömét, hanem maximalizálják a képernyőket használó fogyasztók márkákkal való interakciójának idejét is.”

Bár egyre inkább terjednek a különböző alternatív eszközök, a főszerep még mindig a televízióé; ez áll a fogyasztás középpontjában, akármit nézünk: filmet, sporteseményt, híradót, dokumentumfilmet vagy más műsort. A válaszadók leggyakrabban – szinte mindig – a tévé-készüléket említik, amikor a kérdések arra vonatkoznak, hogy milyen eszközön néznek különböző típusú programokat, videókat. A számítógép majdnem minden műfajnál a második leggyakrabban használt eszköz, és a fogyasztók kisebb, de figyelemre méltó része néz videó tartalmakat mobiltelefonon vagy tableten.

 Kik nézik?

„Figyeljünk a fiatalokra, de ne feledkezzünk meg az idősebb korosztályról sem” – válaszolja a kérdésre a tanulmány. Videók megtekintésének első számú eszköze mindegyik generáció számára a tévé, ami elsősorban az idősebb fogyasztók körében játszik vezető szerepet. Világszerte a „csendes nemzedék”, azaz a 65 évesnél idősebb korosztály átlag 91 százaléka néz videókat tévékészülékeken. Utánuk következnek az 50-64 évesek 84 százalékos aránnyal. Az X generációt alkotó 35-49 éveseknél a mutató 75 százalék, és mind a 21-34 évesek Y korosztályánál, mind a legfiatalabbak (15-20 évesek) Z nemzedékénél 62 százalék ez az arány.

Számítógépet és mobiltelefont viszont leginkább a legfiatalabbak használnak videók nézésére. Ez érvényes például a 15-34 évesek 42 százalékára. „A harmincöt évesnél fiatalabbak, tehát a Z és Y generációk, a ’digitális bennszülöttek’ lelkes médiafogyasztók, a mobiltelefon pedig életük egyik központi eleme” – hangsúlyozza Megan Clarken Nielsen-alelnök. - „Fiatalabb fogyasztók a mobiltelefonokat már nem csak útközben használják, hanem mindenhol, így az otthonukban is. A tartalomszolgáltatóknak és hirdetőknek célszerű rugalmasnak lenniük, amikor ott közelítik meg fogyasztóikat, ahol vannak, illetve elérhetők, azon a készüléken, amit ott használnak, az általuk éppen végzett tevékenység közben”.

A tárgyak neteznek helyettünk
Képzeljük el, hogy az irodaház automatikusan felismeri a belépésre jogosult munkatársakat, vagy azt, hogy nem kell értékes órákat tölteni az orvosnál a szokásos egészségügyi ellenőrzés miatt, mert az távolról is elvégezhető. Az, hogy szükségleteik jobb kiismerése révén hatékonyabban szolgálhatjuk ki saját ügyfeleinket, szinte már csak hab a tortán. Az M2M, vagyis a „tárgyak internete” mindezt lehetővé teszi.

Véleményvezér

Kamu jelenléti íveket írtak alá a fideszes EP-képviselők

Kamu jelenléti íveket írtak alá a fideszes EP-képviselők 

Eddig se feszítették szét a munka istrángját a fideszes EP-képviselők.
Nagy a baj, már többet fizetünk az uniónak, mint amit kapunk

Nagy a baj, már többet fizetünk az uniónak, mint amit kapunk 

Meddig megyünk lefelé a gödörbe?
Olimpiát rendeznénk, de közben a több mint 60 éves HÉV szerelvények cseréjére sincs pénz

Olimpiát rendeznénk, de közben a több mint 60 éves HÉV szerelvények cseréjére sincs pénz 

Lassú, de legalább rázós a magyar HÉV élmény.
Magyar Péter szerint már nincs is rezsicsökkentés Magyarországon

Magyar Péter szerint már nincs is rezsicsökkentés Magyarországon 

Magyar Péter és a kormánytagok most Európa színe-java előtt vívnak egymással.
Fotóalbumot készített Hadházy Ákos a magyar kórházi kosztokról, ezt látni kell

Fotóalbumot készített Hadházy Ákos a magyar kórházi kosztokról, ezt látni kell 

Nem finom, de legalább nem is gusztusos.
Véget ért az amerikai dokkmunkások sztrájkja, hatalmas sikert értek el

Véget ért az amerikai dokkmunkások sztrájkja, hatalmas sikert értek el 

A logisztikai költségek tovább nőnek.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo