Az egyébként is figyelemre méltóan fejlődő felhőszolgáltatások piacán a globális vírusjárvány robbanásszerű fejlődést eredményezett. Visszafordíthatatlan világtrenddé vált a távoli és hibridi munkavégzés képességeinek bővítése, és ezzel párhuzamosan a szenzitív adatok és információk biztonságának garantálása, ami új távlatokat nyitott a digitális szolgáltatások piacán.
Azt, hogy mekkora távlatokról, milyen óriási dinamikáról van is szó, jól érzékeltetik a számok: az amerikai Forbes 2021-es The 100 Cloud listáján szereplő cégek együttes piaci értéke elérte az 514 milliárd dollárt, ami kétszerese az előző évinek. Nagy szórás tapasztalható a társaságok között, hiszen listavezető Stripe fintech cég értéke 95 milliárd, míg a második helyen álló, adattárolásban utazó Databricks-é 28 milliárd dollár, az első 10 startup összértéke pedig 190 milliárd dollár. Az elképesztő növekedési potenciál pedig egyéni és ágazati szinten is látszik: az Attentive nevű szöveges üzenetekre szakosodott startup például újoncként mindjárt a 12. helyen debütált, míg a virtuális rendezvényeket forradalmasító Hopin a 21. helyen kezdett. A 2021-es The Cloud 100 szereplőinek harmada olyan strartup, amely korábban nem szerepelt a listán, de van 17 olyan vállalat is, amely „felfelé” lépett ki a rangsorból, hiszen tőzsdére lépett.
A Forbes The Cloud 100 mindezek mellett arról is árulkodik, hogy globális jelenséggel van dolgunk: bár az előkelő listán szereplő startupok zömének az Egyesült Államokban, Kaliforniában is van székhelye, jó részük multinacionális vállalat ázsiai (főként izraeli és kínai) vagy nyugat-európai (írországi, angliai vagy németországi) kötődéssel. Elmondható tehát, hogy cloud technológiára épülő aktorok nagy – és egyre nagyobb – szeletet követelnek maguknak a világgazdaság tortájából.
A Gartner előrejelzései szerint a felhőszolgáltatásokra fordított globális kiadások 2022-ben várhatóan meghaladják a 482 milliárd dollárt, szemben a 2020-as 313 milliárd dollárral. 2026-ra a vállalatok teljes informatikai költésük több mint 45 százalékát már nyilvános felhőre fogják fordítani, de világszerte gyorsan nő a hibrid – vagyis a publikus és privát cloud előnyeit ötvöző – és a többfelhős (multicloud) megoldások népszerűsége is. A Gartner felmérései igazolják, hogy a fejlődésből a magyar piac sem marad ki, hiszen a cloud szolgáltatások hazai növekedési üteme megfelel a kelet-európai átlagnak. A fenti számok pedig számukra is előrevetítik akár egy jelentős növekedés lehetőségét is.
Az átalakulás sebessége pedig mind sürgetőbbé teszi, hogy a vállalatok kidolgozzák saját cloud-stratégiájukat, amelyhez ugyanakkor előzetesen egy sor kérdésre választ kell találniuk. Nem csak virtuális tárhelyek igénybevételéről, a felhőben futó szolgáltatások gyors és bárhonnan történő eléréséről van szó, de a cloud területre fókuszáló T-Systems szerint a magas szintű IT-biztonság folyamatos garantálásáról is. Emiatt, és a jogszabályoknak való megfelelés szempontjából is kulcskérdés a geolokáció, vagyis az, hogy fizikailag hol található az adatok tárolására szolgáló szerverközpont: léteznek adattípusok, amelyeknél jogszabályi előírás, hogy az adathordozó földrajzilag Magyarországon legyen, illetve vannak olyan alkalmazási területek, amelyeknél versenyelőnyt jelent az adatközpont fizikai közelsége.
A cloud stratégia összeállításához és kivitelezéséhez a T-Systemes mindenkinek testre szabott megoldást ajánl. A vállalat Magyarország legszélesebb cloud-portfóliójával rendelkezik: amellett, hogy számos globális publikus felhőszolgáltatást kínáló vendorral áll kapcsolatban, saját hazai szerverközponttal is rendelkezik. A lokális szerverközpont révén egyszerre biztosítható a privát – dedikált, testre szabott – cloud-szolgáltatás, a fizikai közelség, a dokumentumok tárolásával kapcsolatos törvényi megfelelőség és a magyar nyelvű támogatás.
