A GKI Gazdaságkutató Rt. – a Webigen Rt.-vel és a Sun Microsystems Magyarországgal együttműködve – negyedévente felméri az idegenforgalmi szektor internethasználati szokásait, várakozásait, az internetes üzleti alkalmazások elterjedtségét, az internetalapú kereskedelem várható alakulását. A 2001 I. negyedéves felmérésünk legfontosabb, az idegenforgalmat érintő eredményei a következők.

A GKI Gazdaságkutató Rt. számos más kutatásához hasonlóan ezen felmérésének eredményeit is egy indexben, a GKI-Webigen idegenforgalmi internethasználati indexben összegzi. Ez a konjunktúraindex, mely a magyar gazdaság vizsgált szegmensének az internettel és az internetes üzleti alkalmazásokkal kapcsolatos várakozásait számszerűsíti, négy kérdés eredményeit foglalja magába. A kérdések az internetes értékesítés és beszerzés várható alakulására, az internetnek a cég piacára gyakorolt hatására és az internet lehetőségeinek jelenben és jövőben vélt kihasználására vonatkoznak. 2001. I. negyedévében a GKI-Webigen idegenforgalmi internethasználati indexének értéke 8,2. Az index, bár egyes összetevői még pesszimizmusról tanúskodnak, összességében az idegenforgalmi szektor immár enyhe optimista várakozásait jelzi az internet üzleti életben betöltött szerepével kapcsolatban.

A kereskedelmi szálláshelyek, utazási irodák, utazásszervezők, valamint a közlekedési társaságok véleménye szerint növekedni fog az internet által kínált üzleti lehetőségek kihasználása. A szálláshely szolgáltatók és az utazási irodák nagy reményt fűznek az internet piac átalakító hatásához, míg a közlekedési társaságok szerint a világháló nem fogja jelentős mértékben befolyásolni a piacukat.

Az utazási irodáknál a két fő internetes tevékenység a kutatás és a levelezés. A tendenciákat megfigyelve azonban várhatóan növekedni fog az internet ügyfélkapcsolatokkal, tájékoztatással, adattovábbítással kapcsolatos használata.

A szálláshely szolgáltatók a következő 12 hónapban nagyobb szerepet szánnak az internetes értékesítésnek és az internetes marketingnek, de a válaszok alapján az interneten keresztüli kutatás és levelezés a jövőben is megőrzi a dominanciáját.

A közlekedési társaságok jelenleg elsősorban adattovábbításra és levelezésre használják a világhálót. Az internet üzleti alkalmazása körükben még nem terjedt el széles körben, de a kapott válaszok azt mutatják, hogy a vállalkozások egy része mindenképpen tervezi azok internetes használatát.

A mintában szereplő utazási irodák és utazásszervezők mintegy 33%-a már rendelkezik internetes stratégiával, 38%-a 1-2 éven belül tervezi annak kialakítását. A közlekedési társaságoknál ez az arány 30% és 60%.

Az előző negyedéves kutatásunk alapján a válaszadó szállodák nagyobb részében elérhető az interneten keresztüli szobafoglalás. Véleményük szerint az elektronikus szobafoglalások jelenleg már a forgalom 6-7%-át adják, ami a következő egy évben várhatóan tovább fog emelkedni.

A közlekedési cégek közül egyik sem jelezte, hogy jelenleg az interneten keresztül elérhetővé tenne jegyrendelési ill. helyfoglalási szolgáltatást, viszont a következő 12 hónapban majdnem minden harmadik válaszoló tervezi ezirányú fejlesztéseinek beindítását. Az internetes üzleti megoldások bevezetését forráshiánnyal, kis mértékű érdeklődéssel és a beruházás megtérülésének hiányával magyarázzák.

A kereskedelmi szálláshelyek 30%-a már vásárolt elektronikus piactérről, döntő többségük magyar oldalakat keresett fel. A szállodák 58%-a már kapott megrendelést a már említett oldalakról. A magyar szállodákat egyaránt keresték hazai és nemzetközi oldalakról szobafoglalási, ill. információgyűjtési szempontból.

A kereskedelmi szálláshelyek 30%-a, az utazási irodák 35%-a és a közlekedési társaságok 50%-a az elektronikus aláírás egyértelműen pozitív hatását jelezte. Az első két kategóriában a válaszadók 33, illetve 39%-a közömbösnek ítélte a digitális azonosító hatását, míg a személyszállítással foglalkozó társaságoknak csak 10%-a vélekedett úgy, hogy a cég üzletmenetében az újfajta hitelesítési mód nem éreztetni majd hatását.

A felmérésben 49 kereskedelmi szálláshely, 10 közlekedési társaság és 18 utazási iroda vett részt.