A GKI Gazdaságkutató Rt. számítása szerint 2000-ben az interneten keresztül lebonyolított vállalatközi forgalom, azaz a B2B forgalom nagysága 21 milliárd forintot tett ki, míg az elektronikus kiskereskedelem, a B2C értékesítés 1,1 milliárd forint árbevételt ért el, ami a teljes 2000 évi kiskereskedelmi forgalomnak a 0,02%-a. Nemzetközi összehasonlításban ez az arány a magyar internetes kiskereskedelem 1-2 éves lemaradását mutatja Nyugat-Európához és 4-5 éves lemaradását az Egyesült Államokhoz képest.

A GKI Gazdaságkutató Rt. számos más kutatásához hasonlóan ezen felmérésének eredményeit is egy indexben, a GKI-Webigen internetgazdasági indexben összegzi. Ez a konjunktúraindex, amely a magyar gazdaság vizsgált szegmensének az internettel és az internetes üzleti alkalmazásokkal kapcsolatos várakozásait számszerűsíti, négy kérdés eredményeit foglalja magában. A kérdések az internetes értékesítés és beszerzés várható alakulására, az internetnek a vállalat piacára gyakorolt hatására és az internet lehetőségeinek jelenben és jövőben vélt kihasználására vonatkoznak. 2001. I. negyedévében a GKI-Webigen internetgazdasági indexének értéke 12,0. Az index összetevői az egyes részpiacokon: közép- és nagyvállalatok 6,8, kereskedelem 7,3, turizmus 8,2, pénzügyi szektor 25,6. A részértékekből kitűnik, hogy a közeljövőben elsősorban a pénzügyi piacok szereplői lesznek az internetgazdaságban a legaktívabbak, míg a három másik szegmens egyelőre inkább várakozó álláspontra helyezkedik.

A következőkben a közép- és nagyvállalati felmérés fő megállapításait foglaljuk össze.

A főként az ipar, építőipar és gazdasági szolgáltatások területén működő 400 válaszadó közép- és nagyvállalat az 1999-es árbevétel alapján 17%-ban, foglalkoztatás alapján 16%-ban a reprezentálta a vizsgált ágazatokat.

A válaszoló cégeknek egyelőre csak kis része, 16%-a foglalkozik az internettel és annak üzleti lehetőségeivel a vállalati stratégia szintjén, de közel 50%-uk a cég internetes stratégiájának kidolgozását a következő 1-2 év feladatai között említi. Az internetes üzleti alkalmazások elsősorban a vevői kapcsolattartás területén terjedtek el, a beszállítói kapcsolattartás és a marketing internetes formáját a minta vállalatainak ennél kisebb része használja. Az internetes üzleti alkalmazások közül a legkevesebben egyelőre az on-line logisztika és adminisztráció biztosította lehetőséggel élnek.

A vállalatok mintegy hatoda már vásárolt elektronikus piactéren, köztük nagyobb arányban szerepelnek a nemzetközi piactérről árut beszerzők. A vásárlást tervezők száma (további 26%) viszont arra utal, hogy jelentős az érdeklődés a virtuális beszerzési forma iránt.

Az internetes reklámra fordított összeg átlagosan a reklámköltségvetések 2%-át tette ki 2000-ben, aminek idén némi növekedésére lehet számítani.

Az elektronikus aláírás bevezetésétől a vállalatok mérsékelt pozitív hatást várnak üzletmenetükre nézve.

Közepesen elégedettek a cégek a rendelkezésükre álló IT szakemberek létszámával. A többség idén az informatikai területen alkalmazottak számának növelését tervezi, a bővítés átlagos arányát 12%-ra prognosztizálják.