Vastagon fogott tavaly a dalszerzők ceruzája

Több mint tizenhétezer új dal, 13,5 ezer jogdíjban részesülő hazai szerző és jogutód – az Artisjus közzétette a 2018-ra vonatkozó éves zenepiaci statisztikáját. Az egyesület 8,6 milliárd forint jogdíjat osztott fel tavaly a dalok, zeneművek alkotói (és jogutódjaik) között. A jogdíjak fele jutott magyar szerzőkhöz.

2019. február 11.

Piac&Profit

Az Artisjus a zeneszerzők és szövegírók közös jogkezelőjeként hatalmas zenei adatbázist gondoz, és minden évben több millió elhangzási adatot vizsgál meg. A zeneművek lejátszását felhasználási csatornánként méri – rádió, televízió, élőzenés rendezvények, hangfelvételek, online zenehallgatás – majd ezek alapján végzi el a jogdíjfelosztást.

Sokszor azt sem tudjuk, mi az illegális

Miközben az unió polgárainak kétharmada a gazdasági stabilitás egyik alappilléreként tekint a szellemi tulajdon védelmére, csaknem 50%-uk az innováció korlátozását és csak egy szűkebb kör védelmét látja az erre szolgáló szigorú szabályozásban.

Debütáló szerzők, új dalok

A szerzői egyesület 13580 magyar szerző és jogutód számára osztott fel jogdíjat 2018-ban, és ugyanebben az évben1357 új szerző (zeneszerző, szövegíró) regisztrált az Artisjusnál. Az elmúlt három évben összesen közel 4000 új alkotó jelentkezett az egyesületnél.

2018-ban hivatalosan 17413 új zenemű (dal, komolyzenei mű) született. Ez azt jelenti, hogy ha az új szerzeményeket egyhuzamban játszanánk le, 50 napon keresztül zenét hallgatnánk éjjel-nappal, megállás nélkül. Az új daloknak bevétel szempontjából is komoly jelentősége van egy dalszerző életében: a jogdíjkifizetések 40 százaléka ugyanis 5 évnél nem régebbi szerzeményből – azaz a friss slágerekből – származik.

A szerzői középosztály stabilan tartja magát

Az elhangzások után járó jogdíjakat az Artisjus kifizette a jogosultaknak - összesen 8,6 milliárd forintot osztott fel a dalok, zeneművek szerzői, illetve a jogutódok részére az év során. Ez az összeg az előző évinél 13,2%-kal magasabb, a korábbi években pedig így alakult:

Az emelkedés oka az, hogy a beszedett jogdíj is emelkedni tudott a piaci változásoknak köszönhetően. Például a rádiók, televíziók több jogdíjat fizettek be a nagyobb reklámbevételükkel arányban, és az online bevételek is lassú növekedésbe kezdtek. A kifizetett jogdíjak fele (49,8%) került magyar alkotókhoz. Hogy ez miként járult hozzá a szerzők havi bevételeihez 2018-ban, kiderül a „jogdíjpiramisból”.

Aki havi 5 ezer és 50 ezer Ft közötti jogdíjat kap – ami éves szinten 60 – 600 ezer forintnyi „fizetést” jelent –, már részben tudja finanszírozni a zenélést a jogdíjból, hiszen a bevételt hangszer vagy hangtechnika vásárlására fordíthatja. Ők képviselik a hazai szerzők egyötödét (21%). A havi bruttó 50 ezer és 500 ezer forintos jogdíjbevételhez jutó szerzői középosztály stabilan tartja magát az elmúlt években, 2017-hez képest arányuk 1%-kal növekedett (7,6%-ról 8,7%-ra). A piramis csúcsán a szerzők 0,7%-a található - ők minimum havi bruttó 500 ezer Ft jogdíjhoz jutnak sikeres műveik után.

Vesztésre állunk a hamisítókkal szemben

80 százalékkal nőtt a hamis termékek forgalma az elmúlt évtizedben, vagyis egyelőre a hamisítók járnak jól. Nem csak anyagi kárt okoz, de az innovációt is gyengíti. Ki fektet ebbe, ha úgyis más fölözi le a hasznot? A megoldás itt is az összefogás lehet.