Idén ugyanis a napi fogyasztási cikkek 740 milliárd forintra becsült forgalmából 29 százalék jutott rájuk, ahogyan a tavalyi első félév során is. Ugyanebben az időszakban 50 százalékkal növekedett a hipermarketek részesedése, mégpedig 8-ról 12 százalékra. Ez a 30 hazai hipermarket számára közel 89 milliárd forintot, míg a 15 000-nél több kis boltnak 217,3 milliárd forintot jelent. Növelni tudták részarányukat a nagy diszkontok is, 19-ről 21 százalékra, a GfK Piackutató Intézet ConsumerScan részlegének adatai szerint. Csökkent viszont a kis diszkontok, nagykereskedelem és a boltokon kívüli értékesítési formák, mint például az utcán, piacon, háznál vásárolt áruk részaránya. Ez a kereskedelem szervezettségének erősödését is jelzi. A szupermarketek már harmadik éve tartják egyenletes, 17 százalékos részesedésüket, ami 1997-ben, a hipermarketek megjelenésének évében még a 20százalékot is elérte. A GfK meghatározása szerint szupermarketnek a 3-9 pénztárral működő, élelmiszert, háztartási vegyi árut és kozmetikumot árusító üzletek számítanak. Hipermarketek a 10 vagy annál több pénztárral rendelkező egységek, amelyek forgalmából legalább 30 százalék nem élelmiszer, háztartási vegyi áru vagy kozmetikum. Bár a kereskedelem koncentrációja érzékelhetően folytatódik, a kis boltok jelentősége tavalyhoz képest nem csökken. Előrejelzések szerint a nagy eladóterű, általában lánchoz tartozó üzletek terjedése következtében a 100 négyzetméternél kisebb eladóterű boltok elveszítik forgalmuk egy részét. Ez azonban egyelőre még várat magára, a jelek szerint.