A bérszámfejtési, könyvvizsgálati, kockázatkezelési és egyéb tanácsadási szolgáltatásokat kínáló Crowe FST közleményében ismerteti: az EB október elején mutatta be az unió áfaszabályával kapcsolatos reformtervét, amelynek legfontosabb célja, hogy csökkentse az áfacsalás lehetőségét, valamint javítsa és egyszerűsítse az áfa adminisztrációját a tagállamok és a cégek számára.
A legkorábban 2022-től bevezetendő szabályozás lényege, hogy a jövőben a belföldi értékesítéshez hasonlóan a más tagállamokba értékesített áruk után is fel kell számítania az áfát az eladónak, méghozzá a vevő országa szerinti áfamértékkel. A vevő a rá számlázott áfát a belföldi beszerzéseihez hasonlóan saját áfabevallásában visszaigényelheti.
Az új szabályok a túlzott adminisztráció elkerülése érdekében lehetővé tennék a külkereskedelemben érintett vállalatok számára, hogy saját nyelvükön, ugyanazon szabályok szerint dolgozzanak a külföldi áfa felszámítása során is, mint saját országukban.
Földes Balázs, a Crowe FST szenior menedzsere szerint a reformjavaslat bizonyos esetekben rugalmasabbá és egyszerűbbé teheti a jelenlegi rendszert az érintett cégek számára, mivel csökkenti a bürokráciát, ugyanakkor az adózóknak szigorú, és merőben új szabályokra kell felkészülniük. A szakértő szerint mielőbb fel kell felmérniük, hogy az átállás előreláthatólag mekkora adminisztrációs terhet jelent majd számukra, és milyen erőforrásokra lesz szükségük.
A szakértő hozzátette: az új rendszer bevezetése számos kérdést vet majd fel, melyekre a részletes szabályok és a gyakorlat fog választ adni. Kérdéses lehet például, hogy az egyes tagállamok adóhatóságai mennyiben lesznek érdekeltek egy másik tagállam adóbevételeinek beszedésében és ellenőrzésében, hiszen az nem saját költségvetésük bevétele lesz.
A pénzforgalomra is jelentős hatással lesz az EB által benyújtott javaslat, hiszen eddig az EU-n belüli értékesítésekre áfa felszámítása és befizetése nélkül került sor, míg ezután az eladót adófizetési kötelezettség terheli majd, a vevőnek pedig vissza kell igényelnie a kiszámlázott áfát.
Az EB mindeközben az áfakulcsok rendszerének reformját is tervezi annak érdekében, hogy a tagállamok szabadabban választhassák ki, hogy az egyes termékekre milyen kulcsot vetnek ki. Így különösen fontos lesz, hogy a vállalkozások figyelemmel kövessék a kulcsok változásait minden EU-s országban - tette hozzá a szakember.
Az Európai Bizottság (EB) becslése szerint a tagállamokat évente nagyjából 150 milliárd euró (46,3 ezer milliárd forint) kár éri a kieső áfabevételek miatt, melynek egyharmadát a határokon átnyúló áfacsalás okoz. Utóbbi összege az unió reformtervezete szerint éves szinten akár 80 százalékkal - vagyis 40 milliárd euróval - is csökkenhet.
