A EU-Kína kapcsolatok újragondolásáról szóló plenáris vitában az elnök elmondta: Az EU-nak ki kell dolgoznia kockázatmentesítési startégiát Pekinggel való viszonyát illetően, amely világosan rámutat a kockázatokra és a lehetőségekre.

Mint mondta, az utóbbi évek során Kína általános stratégiai álláspontja "megkeményedett". Például a katonai gyakorlatokat hajt végre a Dél-kínai-tengeren, vagy súlyos emberi jogsértéseket követ el az ujgurok lakta területeken. Az EU a Tajvani-szorosban a béke és a stabilitás megteremtésére szólít fel, és határozottan ellenzi a status quo egyoldalú megváltoztatását, különösen erő alkalmazásával - hívta fel a figyelmet.

Von der Leyen szerint Kína fokozza gazdasági és kereskedelmi kényszerítő politikáját is, "ez arra utal, hogy lezárta a reformok és a nyitás korszakát és a biztonság, valamint ellenőrzés új korszakába lépett".

Kína nyíltan a világtól való függőségének csökkentésére irányuló politikát folytat. Ez teljesen rendben van. De miközben növeli a függetlenségét, egyben növeli a világ tőle való függőségét is, például a kritikus nyersanyagok vagy a megújuló energiaforrások, az új technológiák terén - mutatott rá.

Hozzátette: ezért kell egy olyan megközelítést kidolgozni, amely megfelel a gazdasági és nemzetbiztonsági szükségleteknek, amelyet mindenki támogat, és Kína is képes elfogadni.

Az elnök szerint, e célból csökkenteni kell "a félreérthető kommunikációt", és biztosítani kell Kínát, hogy az EU nem akarja megszakítani a gazdasági, társadalmi, politikai és tudományos kapcsolatokat, továbbá sürgető szükség van az EU-Kína kapcsolatok egyensúlyba állítására az átláthatóság, a kiszámíthatóság és a kölcsönösség alapján.