„Az utóbbi két évtizedben jelentősen megnőtt azon országok száma, melyek közvetett adókat vetnek ki államháztartásuk finanszírozására. Még mindig van néhány olyan ország, mint például az Egyesült Államok, ahol nem vezették be az áfa rendszerét, de ezek az országok a kivételekhez tartoznak. Bár úgy tűnik, hogy ez az adózási módszer már egy kicsit elavult, világosan látszik, hogy a közvetett adó lesz a jövő nem csak azokban az országokban, ahol már bevezették, hanem ott is, ahol még nem alkalmazzák ezt az adónemet” – mondta Gillis.
OECD megállapítások
Az OECD főbb megállapításai a közvetett adókról
• Az egyes országok közvetett adózási rendszerei közötti különbségek egyre nehezebbé teszik az üzleti és adóadminisztrációt.
• A fogyasztási adók a kormányzatok bevételének 31 százalékát teszik ki az OECD-országokban.
• A világ adóbevételeinek kb. 20 százaléka az áfából származik.
• A világ több mint 150 országában fizetnek áfát.
• Az áfa több mint 4 milliárd embert érint.
• 34 OECD-országból 33-ban van áfa (az egyetlen kivétel az USA).
• Az elmúlt 25 évben megduplázódott az áfa részaránya a teljes adóbevételből.
• Az áfa jelenleg a harmadik legjelentősebb bevételi forrás a kormányzatok számára globálisan, csak a társadalombiztosítási hozzájárulások és a személyi jövedelemadó előzi meg. Bevételi szempontból az áfa megelőzi a társasági adót, a speciális fogyasztási adókat és az ingatlanadót.
• Az OECD-országok átlagos áfakulcsa 19 százalékra emelkedett, az európai uniós átlag 21,2 százalék.
„Magyarország 27 százalékos áfája 8 százalékponttal haladja meg az OECD-átlagot, ez az egyik legmagasabb áfakulcs a világon. Az áfa növekvő jelentőségét és komplexitását felismerte a KPMG is, és Budapesten megnyitotta a közvetett adózással foglalkozó európai kompetencia-központját” – fűzte hozzá Mike Glover, a KPMG adótanácsadási csoportjának szenior partnere.
„A nagy multinacionális vállalatoknak nap mint nap meg kell küzdeniük a közvetett adók adminisztrálásával és helyes kezelésével, melynek jelentős hatásai lehetnek a szervezetre. A vállalatok beszerzési láncainak menedzselési folyamata is rettenetesen bonyolulttá válik a közvetett adózási szabályok tengerében.
Nézzünk meg példaként egy vállalatot évi 10 milliárd dollár árbevétellel, amelyből 2 milliárd dollár közvetett adóként kerül a költségvetésbe. Ha ebbe a számításba akár csak 1 százalékos hiba csúszik, az már évi 20 millió dolláros tévedést eredményez. A tényleges adókülönbözet mellett a hátrányos jogkövetkezmények, adóbírságok összege is nagyon magas lehet” – tette hozzá Tim Gillis.
