2022 januárjában Oroszország az európai olajimport 31 százalékát adta, 2023 márciusára viszont – papíron – 3 százalékára csökkent. Ugyanakkor a Kínából és Indiából származó finomított olajtermékek behozatala az elmúlt évben 70 százalékkal, illetve 13 százalékkal nőtt. Ezek az országok olcsón importálnak orosz olajat, és azt feldolgozva repülőgép-üzemanyagként és gázolajként reexportálják az EU-ba.
A kieső orosz olaj helyébe pedig az EU növelte olajimportját az Amerikai Egyesült Államokból, Norvégiából, Szaúd-Arábiából és más országokból. Az EU olajfogyasztása ma már 2 százalékkal magasabb, mint az ukrajnai orosz invázió kezdetén. Az olaj iránti magas keresletet elsősorban az európai közlekedési ágazat hajtja. A közúti forgalom visszatért a járvány előtti szintre, a légi közlekedés pedig még idén meghaladhatja a korábbi csúcsot. A múlt hónapban a Shell olajipari óriásvállalat bejelentette, hogy a magasabb profitra törekedve ejti az olajkitermelés csökkentésére vonatkozó célkitűzéseit.
Bár gyakorlatilag tudományos konszenzus van arról, hogy az új kőolaj- és gázberuházások összeegyeztethetetlenek azzal a célkitűzéssel, hogy a globális felmelegedés ne haladja meg az 1,5°C-ot, az EU-t ellátó kulcsfontosságú országokban továbbra is újabb és újabb ilyen beruházásokat terveznek. Ha ezek megvalósulnak, élettartamuk alatt több mint egy gigatonna szén-dioxidot bocsátanak ki, amivel messze meghaladják az 1,5°C-os célkitűzéshez megengedett keretet.
Agathe Bounfour, a T&E olajprogramjának vezetője elmondta: „Alig több mint egy év alatt az EU átrajzolta az olajimportjának térképét. A kontinens nagyrészt csökkentette az Oroszországtól való függőségét, de ahelyett, hogy visszaszorította volna az olajfogyasztást, egyszerűen új beszállítóktól szerzi be azt. Ha az EU ugyanolyan erőfeszítéseket tenne a kereslet csökkentésére, mint amilyeneket az új beszállítók felkutatására fordított, jelentősen csökkenthetné az olajtól való függőségét." A T&E korábbi modellezése ugyanis azt is megállapította, hogy az EU harmadával csökkentheti az olajfogyasztását olyan intézkedések kombinációjával, mint például közúti és légi forgalom fokozott adóztatása, valamint a sebességkorlátozások bevezetése.
