Miközben az extra magas kamatok miatt a lakosság távol tartja magát a klasszikus hitelfelvételtől, addig mindennapi kiadások finanszírozásában szerepet kapó likviditási hitelek felhasználása egyértelműen azt mutatja, hogy egyre kevésbé tudnak kijönni a magyar családok a hónap végére a jövedelmükből, így azt kényszerből hitelből egészítik ki.
Kevesebb és drágább hitelek
Az év első 5 hónapjában több, mint 50 százalékkal kevesebb lakáscélú és fogyasztási hitelt vettek fel a háztartások, mint 2022. hasonló időszakában – idézi a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikáit Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. A szakember szerint a családok lépése érthető, hiszen egy ma felvett 20 millió forintos 20 éves lakáshitel havi törlesztőrészlete 182 800 forint, ötödével, több, mint 32 ezer forinttal magasabb, mint amilyen törlesztéssel egy évvel ezelőtt lehetett szerződni a bankokkal.
Egy 5 millió forintos 5 éves futamidejű személyi hitel esetében pedig a tavalyi 118 ezer forint helyett idén májusban már akár 131 ezer forintos törlesztést kellett vállalnia a hiteligénylőknek. Ilyen kondíciók mellett kétszer is meggondolja az ember, hogy bármilyen beruházásba fogjon.
Ugyanakkor a drasztikusan magas, 25 százalék feletti kamatok sem parancsolnak megálljt a mindennapi élet finanszírozását kiegészítő hiteltermékek keresletének. Ennek oka egyértelműen az lehet, hogy a háztartások egyre nagyobb részének pénze elfogy a hónap során, s azt kénytelenek kiegészíteni. Május végére 300 milliárd forint fölé emelkedett a lakosság folyószámlahitel jellegű tartozása. Utoljára 10 éve, 2013-ban volt példa arra, hogy a folyószámlahitelek állománya 7 egymást követő hónapban is emelkedést mutasson – a keretek kihasználása tavaly november óta folyamatos növekedést mutat éves bázison – emlékeztet Gergely Péter.
