A lakásárakat sok, egymással összefüggő tényező mozgatja, például ide sorolható a reálkeresetek emelkedése, a kamatszint, az energia, valamint az építőanyagok árának változása, a munkaerő költségének alakulása. Ezek együttes hatásához képest elenyészőnek mondható a CSOK szerepe a Metrodom elemzői szerint. Véleményüket arra alapozzák, hogy az egy vagy két gyermek után járó vissza nem térítendő állami támogatás összege (egy gyermeknél 600 ezer, kettőnél 2,6 millió forint) egyszerűen nem elég ahhoz, hogy a családok erre alapozva vágjanak bele lakásvásárlásba, esetleg építkezésbe. Az otthonteremtést tervezőknek természetesen minden segítség jól jön, de emiatt biztosan nem nőtt meg érdemben a kereslet a lakáspiacon. Az elmúlt 6-7 évben több mint duplájára növekedett négyzetméterárakért pedig akkor sem lenne felelős a CSOK, ha ezt a támogatást ténylegesen ingatlanszerzésre fordították a jogosultak.
Más a helyzet, ha egy háromgyermekes család a támogatott hitellel együtt veszi igénybe a CSOK-ot. Az ebben az esetben járó 10 millió forint, illetve a mellé felvehető 10, később már 15 millió forintos kedvezményes kölcsön ugyanis már valóban jelentős összeg egy lakás árában. Csak a vissza nem térítendő 10 millió forint egy nem a legjobb, de nem is a legrosszabb helyen lévő, újépítésű, 2 hálószobás lakás árának kb. 30, egy 3 hálószobás lakásénak a 20-25 százalékát tette ki 2015-16-ban. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy az új lakás megszerzése elérhetővé vált azok számára is, akik korábban ugyanebben a méretkategóriában csak használt lakás vásárlásában gondolkodhattak. Az is fontos, hogy a vissza nem térítendő támogatás nagyrészt, vagy akár teljes egészében fedezhette hitelfelvételkor az önerőt, vagyis azok is belevághattak az otthonteremtésbe, akiknek nem volt jelentősebb megtakarításuk.
Mindezek alapján jogosnak tűnik az a feltételezés, hogy a 2-3 hálószobás lakások iránt megugró érdeklődés, az ebben a szegmensben erősödő fizetőképes kereslet jelentősen felhajthatta az árakat, a kedvezmény igénylésének feltételeit nem teljesítő kategóriában (60 négyzetméter alatti, nagy többségükben garzonok vagy 1 hálós lakások) viszont nem érvényesült a CSOK drágító hatása. Az adatok azonban mást mutatnak.
A jobb összehasonlíthatóság kedvéért a Metrodom szakértői a csoport saját beruházásában megépült IX. kerületi City Home lakópark különböző ütemeinek lakásárait vetették össze, mert itt azonos a lokáció, hasonlóak az épületek és a lakások, beleértve az egyes lakástípusok méretét is, a különbséget csupán az eltelt idő alatt megnövekedett műszaki tartalom jelentette.
A bázis a 2013-tól 2015 elejéig értékesített 120 lakásos D épület volt, ezt a 2016-18 között értékesített H-K, illetve a 2019-21 közötti L-M ütemekkel vetették össze. Az eredmények árulkodóak.
A garzonok négyzetméterára a D épülethez képest a H-K-ban 71, az L-M épületben 148 százalékkal emelkedett, miközben az 1 hálószobás lakásoké 60, illetve 127 százalékkal nőtt. A 2 hálószobás lakások a H-K-ban 66, az L-M-ben 123 százalékkal, míg az ezeknél nagyobb otthonok 58, illetve 99 százalékkal drágultak a bázishoz képest.
„Az összesítésből világosan látszik, hogy csak a két hálószobás lakások árnövekedésének üteme múlta felül az 1 hálószobásokét középtávon, de a garzonok ára még ebben az időtávban is gyorsabban nőtt az összes többi lakástípusénál. Hosszabb távon, vagyis 2018-21-re a 2 hálószobás lakások ára is kevésbé nőtt a kisebb lakásokénál, nem is beszélve a 3 hálószobás vagy nagyobb lakásokról” – mondja a vizsgálat eredményéről Kricsfalussy Tamás, a Metrodom értékesítési igazgatója. A szakértő azt is hozzátette, nincs oka azt feltételezni, hogy a teljes lakásállomány tekintetében más eredmények jönnének ki, ezért az adatok alapján úgy látja, hogy a lakásárak megugrásáért döntően nem a CSOK a felelős.
