Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a feketemunka aránya jelentősen nő. A feketemunka fogalmát azonban a köznapi értelemben vett jelentésénél tágabban kell értelmeznünk. Ide tartozik a munkavállaló írásos szerződés nélküli, illetve színlelt szerződés alapján való foglalkoztatása, továbbá gyakori problémát jelent a külföldi állampolgárok engedély nélküli alkalmazása.

A jelenség okait kutatva hamar ráakadunk a valódi gondokra. A munkaszerződés mindkét fele, azaz a munkavállaló és a munkaadó is bizonyos mértékben rákényszerül az illegális foglalkoztatásra.
A vállalkozásokat hajtja a gyors nyereségre való törekvés kényszere, illetve talányos módokon próbálják kivonni magukat a nyomasztóan magas járulékterhek fizetése alól.
Az érem másik oldalán pedig azt látjuk, hogy az alkalmazottak a munkában maradásért küzdenek, s őket ez a kényszerhelyzet viszi az illegális foglalkoztatás felé.

Hogyan lehet a jogsértésekre fényt deríteni és felszámolni azokat?
A rendszeres munkaügyi ellenőrzések próbálják feltárni a feketemunka legkülönbözőbb megjelenési formáit. A jelentések azonban nem adnak okot sok örömre. Részben kevesen vannak a felügyelők, s kedvezőtlen anyagi és technikai feltételek között kell dolgozniuk, így érthető, hogy az esetek csak kis százalékára tudnak fényt deríteni.
A váratlanul érkező felügyelők csak évi kb. 45 ezer munkáltató ellenőrzésére képesek. Kedvelt területük a kereskedelem és a vendéglátóhelyek, pályaudvarok, kocsmák, presszók. Az általuk észlelt leggyakoribb jogsértés: a munkaszerződés írásba foglalásának hiánya. Az ellenőrzöttek azzal próbálták magukat a kínos helyzetből kimenteni, hogy csak egy-egy napra, vagy próbaidőre szólt az alkalmazás, s csak akkor akartak állandó munkaviszonyt létesíteni, ha az alkalmazott valóban megfelel elvárásaiknak. Igen gyakori az a hiba is, hogy készül ugyan munkaszerződés, de az nem tartalmazza a kötelező elemeket, úgymint: munkakör megnevezése, munkabér összege. Az alkalmazottak a személyes beszélgetés során gyakran nem tudták – vagy nem akarták – megmondani pontosan a bérük összegét sem, s járandóságuk egy részét általában a munkaadó zsebből fizette ki.

A fenti esetek bizonyos hányadánál valóban nem szándékosságról van szó, inkább tévedésről. Sokan abban a tévhitben vannak, hogy a próbaidőre felesleges munkaszerződést írni. Törvényi előírás azonban, hogy még az egyórás munkavégzés esetén is kötelező munkaszerződést írni.
A korrekt munkáltató nem fél attól, ha a szerződést írásba foglalják, ezért a munkavállalónak érdemes mindig rákérdeznie a szerződés meglétére. Jobb, ha óvakodnak a csak minimálbért fizető cégektől, mert ez többnyire a nyugdíj, táppénz összegének megállapításakor hátrányosan érinti majd a munkavállalót.

Az adatok azt mutatják, hogy a feketemunka szerepe egyelőre nem csökken, sőt 1995 és 1997 között megduplázódott. Várható, hogy a 40 ezer forintra emelt minimálbér a kisvállalkozások számára igen nagy terhet jelent, amit a lehető legkülönfélébb módokon próbálnak majd kijátszani.
A TÁRKI kutatásai szerint azonban a feketemunka elleni harc nem reménytelen, ugyanis a gazdasági nekilendülés a jövőben várhatóan visszaszorítja az informális piacok szerepét.

Forrás: Karrier Online