Minden második német cég zsugorodó árbevételt vár az ukrajnai háború következtében. A háború kirobbanása előtt még csak minden negyedik prognosztizálta ezt.
Az iparvállalatok érintettek a leginkább – mutatta ki felmérésében a stuttgarti központú Horváth csoport, amelynek az IFUA Horváth is tagja.
Elmarad a reálnövekedés
Az összes ágazatot tekintve a vállalatok mindössze 0,3 százalékos növekedést jeleztek előre az idei évre. A magas, és továbbra is növekvő infláció miatt tehát 2022-ben nem várható reálnövekedés Németországban.
A vállalatok átlagosan 3,7 százalékkal vágták vissza idei növekedési előrejelzésüket, ezen belül az iparvállalatok 7,5 százalékkal. A német iparvállalatok háromnegyede küzd emelkedő nyersanyagárakkal, 70 százalékukat sújtja az ellátási láncok szakadozása, s 60 százalékuknak nehézséget jelent a magas energiaköltségek kigazdálkodása – mondták el a német cégvezetők a Horváth felmérésében.
A háború közvetett hatásai a döntőek
Az árbevétel szempontjából meglepően kis mértékben számít csak az oroszországi felvevőpiac kiesése, a háború közvetett hatásai a döntőek. Pedig a megkérdezett vállalatoknak csaknem 90 százaléka állította, hogy számottevő üzleti kapcsolata volt Oroszországgal. Ezek 95 százaléka már döntött e kapcsolat szűkítéséről, illetve megszüntetéséről. Legtöbbjük átmeneti időszakra tervezi ezt, de minden harmadik német cég hosszú távon kivonul az orosz piacról.
Csak olyan német vállalatok maradnak Oroszországban, amelyek életfontosságú ágazatokban – például az agráriumban vagy az orvostechnikában – tevékenykednek, illetve sok leányvállalatuk van kiterjedt munkatársi gárdával. Számukra a kivonulás hatalmas veszteség azonnali leírását és sok ember elbocsátását jelentené, az ezt követő államosítás pedig védjegyjoguk elvesztését vonná maga után.
A magyar vállalatok is alkalmazkodásra kényszerülnek
A kialakult helyzet a magyar vállalatokat is hatékonyságnövelésre, eredménymegtakarításra kényszeríti. Abszolút ez kerül a fókuszba a korábbi extenzív növekedés helyett, mivel a nyersanyagár- és energiaár-növekedés nagy ütemben növeli a költségeket. Ezt kizárólag a munkaerő-költséggel nem lehet kigazdálkodni – mondta Vári Attila, az IFUA Horváth partnere, az ipari és fogyasztási javak, valamint a járműipari kompetencia központ vezetője.
Az energiaárak növekedése egy érdekes mellékhatást is eredményez. Azok az energiahatékonyság-növelő beruházások, amelyek a korábbi árakon nem, vagy csak hosszabb időtávon térültek meg, most vonzóbbakká válnak. Ráadásul ezeket a beruházásokat a gázfüggéstől való félelem, a kiváltási lehetőségek keresése is hajtja.
A „tűzoltás” megszokottá válik
Az említett hatások miatt az ellátási láncok problémáira hosszú távon készülni kell. Mondhatjuk, hogy a tűzoltás lesz az új „normál” üzemmód a logisztikusok számára – fogalmazott az IFUA Horváth partnere. A chiphiány csak egy ok a sok közül, hiszen a helyi koronavírus-kitörések, a háborús konfliktusok, a nyersanyagellátási problémák, a szállítási nehézségek mind olyan tényezők, amelyek a cégeket az ellátási modelljük átgondolására késztetik, és alternatív regionális, lokális beszállítók keresésre ösztönzik.
