Egy magyar felnőtt naponta átlagosan nyolcszor iszik valamilyen italt. Leggyakrabban csapvízzel elégítjük ki folyadék-szükségletünket, majd kávéval és teával. Különösen az őket követő szóda javított jelentősen pozícióján, de az ásványvíz is, az előző felméréshez képest. A rangsorban következő szénsavas üdítőitalok részesedése egyenletesen alakult az utóbbi években. Többek közt ezt állapította meg a GfK Piackutató Intézet az italfogyasztásról, a 15 éves és idősebb lakosságot reprezentáló 1000 fő személyes megkérdezésével, 2000 októberében.

A háztartások fogyasztása a különböző italokból értékben 250 milliárd forintra becsülhető. Ebből legtöbb, körülbelül egyötöd rész jut a tejre, majd a sör és a szénsavas üdítőitalok következnek.

A szénsavas üdítőitalokon belül kólát sokkal gyakrabban isznak a válaszadók, mint az összes többi fajtát együttvéve.
Gyümölcslevekből a fogyasztás gyakorisága szerint legelterjedtebb az őszibarack, majd a narancs és az alma következik.

Az ásványvíznél a szénsavmentes változat terjedése megállt. Tavaly ugyanis ritkábban ittuk, mint tavalyelőtt, így nőtt a szénsavas fölénye.

A négy italkategória közül iváskor legtöbbször alkoholmentes szomjoltókat iszunk, aztán meleg italt, azaz kávét és teát. Utána a tej és a tejes italok következnek, megelőzve a szeszes italokat.

Ez a szerkezet stabilnak látszik. Az italfogyasztás tendenciái ugyanis csak némi növekedést jeleznek az alkoholmentes szomjoltó, kis mértékben pedig csökkenést a meleg italok fogyasztásának gyakoriságánál a 2000. októberben felmért adatok szerint, az előző év hasonló időszakához képest.

A tej és a szeszes italok fogyasztásának gyakorisági aránya egyforma maradt az utóbbi két évben.

Változatos képet mutat az egyes kategóriák elterjedtsége. Hideg italt ugyanis a megkérdezettek 99 százaléka ivott a legutóbbi felmérés egyhetes időszaka alatt, meleg italt 91, tejet és tejes italokat 73, alkoholt azonban csak 47 százalék.

A háztartások fogyasztásának trendjei változatos képet mutatnak. 2000-ben kiemelkedően növekedett az ásványvíz fogyasztása az előző évhez képest. Mégpedig mennyiségben 42, értékben pedig 32 százalékkal. A szénsavas üdítőitalok mutatója is pozitív, 10 illetve 11 százalékkal.

Mennyiségben 3 és 9 százalék közötti mértékben csökkent a gyümölcslé, sör, pörkölt kávé és tej fogyasztása a háztartásokban. Értékben negatív a kávé és a gyümölcslé mutatója is, míg a tej és a sör trendje ebből a szempontból pozitív.