Virág Barnabás a Világgazdaság által rendezett Bankszektor 2022 című konferencián kiemelte: az infláció emelkedése az áprilisi 9,5 százalék után a jelentős átárazások miatt folytatódik, az éves átlagos infláció 9-10 százalék körül lehet az idén, ami az európai középmezőnyt jelenti.
Folytatódik a monetáris szigorítás, az alelnök szerint az agresszív szakaszból a fokozatosság felé kell elmozdulnia a jegybanknak. Az infláció ellen elhúzódó küzdelemre kell készülni, a csúcsot az idei harmadik negyedévben érheti el a mutató - mondta.
A bankrendszer felkészült volt és a koronavírus válságban is megőrizte stabilitását - mondta helyzetértékelésében a jegybank alelnöke. Likviditását, tőkeellátottságát, hitelezési aktivitását tekintve járvány előtt és után is jobb helyzetben volt, mint a 2008-as válságot övező időkben. A sikeres hazai válságkezelés alapja a hitelezés volt - mutatott rá. A magánszektor banki hitelállományának bővülése Magyarországon volt a legmagasabb, az MNB 11 ezer milliárd forinttal segítette az újjáépülést.
A világban romlottak a növekedési kilátások, a háború kitörése után, miközben az infláció általánosan emelkedik.
Rámutatott: már nincs vita arról, hogy az "átmeneti" helyett a "tartós" szót kell-e használni az inflációra. Globálisan ez tankönyvileg stagflációs közeg. A tét az az, hogy a kemény vagy a puha földet érés forgatókönyvet fogja-e megvalósítani a világ. A gazdaságtörténeti tapasztalatok alapján jelentős kockázata van a kemény, megrázó földet érésnek - vélekedett.
A makrogazdasági egyensúlyok helyreállítását a költségvetéssel kell kezelni - mondta - ez segítheti majd a folyó fizetési mérleget is.
Az inflációs közegben a jegybank alelnöke kulcskérdésnek nevezte a megtakarítások védelmét. A lakossági betéti kamatok még mindig nem emelkedtek eléggé, márciusban a lakossági lekötött betétek átlagos kamatlába 3,5 százalék volt, ez 2,5 százalékkal elmarad az indokolttól, a vállalati kamatok 4,9 százalékos átlagszintjét megfelelőnek nevezte. A betéteseknek ez vagyonveszteség - mondta, legalább vállalati kamatokhoz hasonló 5 százalékos szintet el kellene érni a lakossági betéti kamatoknak is.
Kitért arra, hogy a változó kamatozás kockázatot jelent, de messze nem akkora probléma, mint amekkora a GDP 20 százalékát érintő devizahitelezés volt. Ez a mostani kockázat rendszerszinten kezelhető - mondta. A kamatstop célzott hosszabbításáról az alelnök szerint lehetne gondolkodni. A háborús kockázatnak legerősebben a teljes vállalati hitelállomány 6 százalékában érintett vegyipari és fém alapanyagot felhasználó cégek vannak kitéve - becsülte Virág Barnabás. (MTI)
