A kormányfői üzenet azonban Oszkó Péter szerint nem ért célt. A beruházási számok katasztrofálisak maradtak. Ennek a kudarcnak az egyik fő oka, hogy a Fidesz az orbáni üzenet után is merőben ellentétes kommunikációt folytatott. Egyik oldalról azt mondták, hogy minden rendben ilyen biztonságos, kiszámítható ország nincs is még egy a világban, ide érdemes befektetni és beruházni, a másik oldalon pedig állandóan azzal riogattak, hogy küszöbön áll a III. világháború, hatalmas a veszély, Brüsszel fegyverkezik. Egyszerre kellett volna tehát rettegni és nagy bizalommal befektetni. Ilyen tőketulajdonos pedig nem találtatott. A magyar GDP 3 éve stagnál.

Hasonló a kommunikációs probléma a kormány családbarát politikájával. Ennyi pénz még soha nem áramlott a családok felé, mint az elmúlt években, ennek ellenére ilyen kevés gyermek még soha nem született. Az anyák valamiért nem szeretnek gyereket vállalni egy olyan depresszív környezetbe, ahol azt sulykolja a kormány, hogy jönnek a migránsok, nyakunkon az ukrán maffia, Brüsszel háborúra készül.

A bizalom pénzügyi összetevői

Jelenleg a GDP 5 százalékát viszi el az ország hiteleinek kamatköltsége, ez az arány szinte példátlan Európában. Oszkó Péter szerint ez jól mutatja, hogy milyen alacsony a befektetők bizalmi szintje, amely leginkább három közgazdasági jellemzővel írható le:

• Pénzügyi kockázat
• Pénz
• Pénzforrások ára

A jelenlegi európai standardekhez képest Magyarország nagyon drágán jut hitelekhez. Gyakorlatilag ezért kellett bevezetnie az Orbán-kormánynak a kedvezményes 3 százalékos hiteleket, amivel csak azt értük el, hogy most ugyanakkora költséggel jutnak hozzá a lakosok, a vállalkozások a hitelekhez, mint a nyugati polgárok és az ottani versenytársak.