„A MAKISZ megítélése szerint a kormányzat jól kezelte a hitelmoratórium intézményét, mert a moratórium részleges megszűntetése óta, a bankoktól kapott visszajelzések alapján, minimális a nem fizető adósok száma. Vagyis, az előzetes negatív várakozásokkal szemben nem került sor tömeges nemfizetésre, azok is rendszeresen törlesztenek, akik most kikerültek a moratóriumból. Ebben annak is szerepe van, hogy az év eleje óta, a különféle kedvezményes állami programokkal - például SZJA visszatérítés, nyugdíjprémium -, sok pénz került ki a lakossághoz, miközben gyakorlatilag megszűnt a munkanélküliség is. Legalább ennyire fontos, hogy a moratóriumot követő időszakra, az adósok védelme érdekében, az MNB fokozatosságot ír elő: ha a felmondási helyzet előáll, a bankoknak több fordulóban kell megpróbálniuk, hogy megállapodást kössenek az adóssal. Nyilván ezek az egyeztetési folyamatok is tartanak még, de a legfontosabb az, hogy egyelőre fizetnek a moratóriumból kikerült ügyfelek” – magyarázza Bódizs Kornél.
A MAKISZ elnöke szerint, az első komolyabb nemfizetési hullámra a nem fixált kamatozású fogyasztási hitelek kapcsán számít a szakma. A személyi kölcsönöknél az elmúlt időszakban drámai – akár 10 százalékos – mértékben is megnőtt a kamat. Ugyanígy a törlesztőrészletek drámai emelkedése várható valamennyi, kamat stoppal nem érintett, rövid lejáratú, nem fixált hitel esetében is.
„A MAKISZ-nál nem tapasztaljuk azt sem, hogy 2022 júliustól erőteljesebben megnőtt volna a kilakoltatások száma. A végrehajtók a nyár közepétől újraindíthatták a korábban leállított árveréseket és az azokhoz kapcsolódó végrehajtási cselekményeket, azonban ez azokat az adósokat érinti, akiknek az ügye a végrehajtónál már több éve folyamatban van, és akik az árverési moratóriumot nem tudták vagy nem akarták kihasználni arra, hogy megállapodást kössenek a hitelezőikkel. A kilakoltatások esetében pedig még régebbi, még az árverések leállítása előtt már eladott ingatlanok kerülhetnek sorra.
