Ennek egyik oka a növekvő háztartási kiserőművek folyamatos terjedése (pl. napelemek), mely nem szerepel a statisztikákban (ez csökkenti a szaldó elszámolás miatt a felhasználást). A másik ok a tudatosabbá váló nem lakossági felhasználók, akik piaci áron kapják a villamos energiát, így az elmúlt mintegy másfél évben megugró árak miatt kénytelenek voltak visszafogni fogyasztásukat.

A bruttó villamosenergia-felhasználás havonta, 2021-2023 (ezer GWh)

Forrás: KSH

Augusztusban 2,9 százalékos volt a villamosenergia-felhasználás csökkenése Magyarországon, de az EU-ban átlagban ennél nagyobb mértékben, 3,8 százalékkal csökkent a villamosenergia-felhasználás, de Közép-Európában is 3,6 százalék volt az átlagos mérséklődés. Mindeközben Magyarországon a vállalkozások számára a 7. legdrágább volt a villamos energia piaci (másnapi DAM) nagykereskedelmi ára az EU-ban, és meghaladta a 100 euró/MWh-t (közel 39 Ft/kWh). Az árak azóta tovább emelkedtek, méghozzá nagyrészt a magasabb gázárak miatt.

Forrás: MEKH

A lakossági oldalon a jelentős fogyasztás-csökkenés még nem indult meg, aminek elsődleges oka a „rezsicsökkentett” ár. A legolcsóbban Magyarországon juthatott hozzá a villamos energiához a lakosság más EU-s országokhoz képest (a fővárosi árakat összehasonlítva). Míg Magyarországon a rezsicsökkentett ár csupán 9,9 euró/kWh, addig pl. idén augusztusban Romániában 64 százalékkal, Ausztriában pedig több, mint 227 százalékkal kellett többet fizetni egy kWh-ért, míg Berlinben, Rómában, vagy Prágában közel négyszer annyi volt az áram ár, mint itthon. A magyar lakosság számára meghatározott „piaci ár” pedig nagyjából megfelel a szlovákiai áraknak. (GKI)