A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az EU-s energiaügyi tanácsülés szünetében tartott sajtótájékoztatóján aláhúzta, hogy az ukrajnai háború és a szankciós válaszok miatt a kontinens energiapiacán továbbra is rendkívül törékeny a helyzet, a földgáz ára újra emelkedésnek indult, még ha jóval alatta is van a tavalyi csúcsnak, bőven a történelmi átlag felett van.

Nem épülnek ki elég gyorsan a cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadásához kellő kapacitások, miközben a kereslet újabb lendületet vett Kelet-Ázsiában a koronavírus-járvány miatti korlátozások feloldásával, illetve az időjárás is komoly bizonytalansági tényező, nem csak a következő téllel, hanem az idei nyáron szükséges vízfelhasználással kapcsolatban is - sorolta.

"Ebben a helyzetben a magyar kormánynak a célja és a felelőssége kettős. Először is, biztosítanunk kell Magyarország energiaellátásának stabilitását, másrészt pedig biztosítanunk kell a rezsicsökkentés eredményeinek megvédését" - szögezte le.

"Sajnos a közelmúltban Brüsszelből komoly támadás indult a magyar rezsicsökkentés ellen, és a magyar rezsicsökkentés elleni brüsszeli támadásnak ma a jogszabályi előterjesztésével is itt szembetaláltuk magunkat" - tette hozzá a most megkezdett, villamosenergia-piaci reformról szóló vita kapcsán.

Majd kifejtette, hogy az Európai Bizottság javaslata elvenné a tagállamok jogát, hogy megvédjék a saját polgáraikat a magas energiapiaci áraktól, Brüsszel magához akarja venni a jogot, hogy eldöntse, mikor van energiaválsághelyzet, s hogy ekkor engedélyezi-e egy-egy államnak a rezsicsökkentés bevezetését. Szavai szerint "ez rendkívül súlyos visszalépés lenne a jelenlegi helyzetből".