Az áfarés azt jelenti, hogy mekkora az eltérés a potenciálisan beszedhető és a ténylegesen beszedett hozzáadottérték-adó (áfa) bevételek között, vagyis mekkora az az áfa-bevétel, ami a költségvetésből kiesik a szabálytalanságok, adóelkerülés, illetve adminisztratív hibák miatt. A jelentés magyar adatait elemezte a Niveus.

Az áfarés alakulása

A Bizottság számításai szerint Magyarország áfarése 2022-ben mélypontra, 2,5 százalékra csökkent, majd 2023-ban 7,4 százalékra emelkedett. Ez a romlás az elemzés szerint elsősorban a kedvezőtlen makrogazdasági környezethez – visszaeső fogyasztás, magas infláció, növekvő vállalati csődszám – köthető, nem pedig az adóbeszedési rendszer strukturális gyengüléséhez.

„A 2023-as visszaemelkedés nem tekinthető trendfordulónak. A magyar áfarés továbbra is érdemben az uniós átlag alatt van, ami azt mutatja, hogy az elmúlt évtizedben bevezetett digitális és ellenőrzési eszközök hatása tartósan megmaradt” – értékelte az adatokat Bagdi Lajos, a Niveus partnere.

Régiós és nemzetközi összevetés

A 2025-ös VAT Gap Report részletes adatai alapján Magyarország 2023-ban a legalacsonyabb áfaréssel rendelkezett a közép-kelet-európai régióban, így egyértelműen a régió éllovasának tekinthető az áfabevételek beszedésének hatékonysága szempontjából. Míg számos tagállamban az áfarés tartósan kétszámjegyű, Magyarország a vizsgált időszak egészében az uniós átlag alatt teljesített.

Áfabevételek és gazdasági környezet

2023-ban a magyar áfabevételek nominálisan 5,4 százalékkal nőttek, ami elmarad a 2022-es rendkívüli növekedéstől. A Bizottság kiemeli, hogy 2023-ban Magyarországon 155 százalékkal nőtt a csődeljárások száma, miközben a reál GDP csökkent és a háztartások fogyasztása visszaesett. Ezek a tényezők együttesen felfelé hatottak az áfarés alakulására.