Az élelmiszer, háztartási vegyi áru és kozmetikum fogyasztásának a háztartásokban reálértékben való csökkenésénél A piackutatók két fő okot látnak. Egyrészt a kereskedelem a koncentrációnak köszönhető előnyös beszerzési pozíciója következtében képes leszorítani a fogyasztói árakat. Másrészt viszont csökken jó néhány termékkategória mennyiségi fogyasztása, ami értékben is mínuszt okoz.

Például mennyiségben visszaesés tapasztalható a gyümölcslé, szeletes csokoládé, tejföl, majonéz, dezodor és fogkrém fogyasztásánál, - az idei első hét hónapban, a tavalyi hasonló időszakhoz képest 6-10 százalékkal.
Stagnál többek közt a pörkölt kávé, száraztészta, margarin, táblás csokoládé és általános mosószer.
Mennyiségben növekszik a háztartások fogyasztása ásványvízből 50 százalékot meghaladóan, a múlt évhez viszonyítva. Szénsavas üdítőitalból, ásványvízből, felvágottból, gyümölcsjoghurtból és étolajból 10-15 százalék körüli mértékben.
Mennyiségi csökkenés tapasztalható a gyümölcslé, szeletes, csokoládé, tejföl, majonéz, dezodor és fogkrém fogyasztásánál.

A változások ellentmondásait Kozák Ákos, a GfK Piackutató Intézet igazgatója azzal magyarázza, hogy az erős régi és terjedő új struktúrák egymás mellett léteznek mind a fogyasztási és vásárlási szokásokban, mind a kereskedelemben.

Ez így várhatóan megmarad még a következő két-három évben is, – rácáfolva korábbi előrejelzésekre, amelyek gyorsabb és radikálisabb átalakulást vártak.
A kereskedelem koncentrációja kilenc kelet-közép-európai ország közül Csehországban és Magyarországon a leggyorsabb. A nagy eladóterű hiper- és szupermarketekre, diszkontokra, valamint C+C áruházakra jut a napi fogyasztási cikkek forgalmából Csehországban 63, Magyarországon 58 százalék.

Régiónkban ennek a két országnak a fejlődése a leggyorsabb. Bizonyítja ezt, hogy az egy főre jutó vásárlóerő Csehországban 228, Magyarországon pedig 210 százalék a régió átlagához képest. Ez a két ország közelíti meg legjobban az Európai Unió skálájának alsó részét, meghaladva az Európai Unióban az egy főre jutó vásárlóerő 50 százalékát. (Csehországban 56, Magyarországon 51 százalék).

A magyar- és csehországihoz hasonló kereskedelmi szerkezet működik Szlovákiában, Horvátországban és Lengyelországban a napi fogyasztási cikkeknél. Viszont Ukrajnában, Oroszországban, de főként Romániában és Bulgáriában a nálunk megszokott értékesítési csatornákon kívül jut el az áru a vevőkhöz.
A régió többi országaihoz képest Magyarországon szembetűnően erős a diszkontok pozíciója.
Horvátországban és Szlovákiában a forgalom nagyobbik felét bonyolítják le a kis, önálló boltok. Ezek részesedése csak Csehországban alacsonyabb, mint Magyarországon.
Amíg a kereskedelem koncentrációja hazánkban és Csehországban hasonlít egymásra, addig a vásárlási szokások már jelentősen eltérnek. A vizsgált kilenc ország lakói közül a magyarok járnak legritkábban vásárolni. Ezután a horvátok, románok, majd csehek, ukránok és bolgárok következnek.
A ritka vásárlások következtében az egy vásárlásra jutó költés Magyarországon viszonylag sok. Ennél régiónkban csak Horvátországban nagyobb, majdnem a duplája, ami az ottani magas fogyasztói árakkal magyarázható.
A magyar fogyasztói átlagárak a legtöbb termékkategóriában a térségi középérték körül vagy valamivel fölötte mozognak.

Forrás: GfK Piackutató Intézet ConsumerScan