A szeptemberi, éves összevetésben 6,6 százalékos, a várt mértéket jócskán meghaladó inflációs adat után kedvezően értékelhető a dinamika lassulása.
Tovább drágultak az élelmiszerek és a háztartási energia
A 2012. szeptemberi adatokhoz képest októberben az élelmiszereknél 0,6 százalékos emelkedést mértek a statisztikusok. Nőtt az ára az étolajnak (6,9%), a lisztnek (4,3%), a tejnek (2,3%), a baromfihúsnak és a tojásnak (2,1-2,1%), valamint a sertéshúsnak (2,0%). Árcsökkenés volt megfigyelhető az idényáras élelmiszereknél, azaz a burgonyánál, friss zöldségnél, gyümölcsnél (0,9%).
A tartós fogyasztási cikkek az átlaggal megegyező mértékben drágultak. Árcsökkenés következett be az egyéb cikkek (0,6%) körében, ezen belül a járműüzemanyagok ára 2,0 százalékkal csökkent. A szolgáltatásokért is kevesebbet kellett fizetni októberben, átlagosan 0,4 százalékkal.
Csak a tartós fogyasztási cikkek ára esett
Az előző esztendő októberéhez viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 7,6 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen nőtt a tojás (33,5%), a sertészsiradék (20,5%), az idényáras élelmiszerek (19,3%), a sertéshús (15,7%) és a csokoládé, kakaó (12,9%) ára.
A háztartási energia átlag alatti (5,0%) áremelkedésén belül a palackos gáz 11,6 százalékkal, a vezetékes gáz 4,2 százalékkal drágult. A szolgáltatásoknál 4,2 százalékos volt az áremelkedés mértéke, ezen belül a szemétszállítás 8,0, a csatornadíj 5,2, a vízdíj 5,0 százalékkal kerül többe, mint egy évvel korábban. A ruházkodási cikkeknél szintén átlag alatti volt az árváltozás (+1,7%), míg a tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,2 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint egy éve.
A kamatkilátásokat tekintve az adat Trippon Mariann szerint semleges. Az elmúlt három hónap kamatdöntései, a Monetáris Tanács ülései utáni közlemények és jegyzőkönyvek, valamint a külső tagok nyilvános megszólalásai mind megerősítik: a döntéshozók elsősorban a növekedési kilátásokra és a piaci folyamatokra figyelnek - vagyis ameddig a piaci hangulat azt lehetővé teszi, folytatják a monetáris kondíciók lassú, fokozatos enyhítését. Év végére 6, míg 2013 decemberére 5,5 százalékos alapkamatot prognosztizálnak a CIB szakértői.
A K&H-nál pedig azt jelezték, hogy - bár, a nemzetközi piacokon az amerikai választásokat követően újra előtérbe kerülő adósságprobléma, valamint a gyenge európai növekedési kilátások miatt egyértelműen érzékelhető némi hangulatromlás, így a külső környezet jelenleg kevésbé támogatja a hazai eszközöket - hazai szinten egyelőre úgy tűnik, mind a kötvénypiac, mind a forint tartja magát, így november 27-én újabb 25 bázispontos kamatcsökkentés történhet. A kamatcsökkentéseket azonban a hazai pénzpiac már beárazta, hiszen a jövő év közepére 5,5 százalékos hozammal számol, így a magyar kötvényeknél további hozamcsökkenés nem várható a Horváth István szerint.
Az infláció októberi mérséklődése mögött elsősorban az üzemanyagok áresése és bázishatás áll. Bár a következő hónapokban lassan tovább süllyedhet az árindex az éves átlagos infláció, idén és jövőre is jócskán az MNB 3 százalékos középtávú célja felett alakul. Az éves átlagos ráta 5,8 százalék lehet, jövőre pedig 4,6 százalékra lassulhat a fogyasztói áremelkedés üteme Trippon Mariann a CIB elemzője szerint.
Hasonló véleményen van Horváth István a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója, aki az adat publikálását követően kiadott kommentjében jelezte, hogy az elmúlt hónapokban leginkább az élelmiszerárak, a szeszesitalok, valamint az üzemanyagárak húzták fölfelé a fogyasztói árakat. Ezen áruféléknél a következő időszakban nem várható számottevő emelkedés, valamint jövő év elején az idei adóemelések egy részének hatása is kikerül az indexből, így az infláció további mérséklődésére lehet számítani.
