A tavalyi felívelés után az idei évben meredeken esett vissza a lakossági fizetőképesség az Intrum követeléskezelő cég és a GKI Gazdaságkutató Zrt. közös felmérése szerint. A háztartások jövedelme, hitelállománya, az infláció és más mutatók alapján számított Intrum Fizetőképességi Index (IFI) 2022. második negyedéves átlaga 35,33 ponton állt, ami a legalacsonyabb érték a 2020 második negyedév óta. Akkor az index 28,53 pontra zuhant a Covid-járvány első hullámát és az országos lezárást követően.

Az IFI értéke az előző negyedévhez képest 22 százalékkal, míg az előző év azonos időszakához képest 10 százalékkal esett.

„Az adatok alapján kimondható, hogy az orosz-ukrán konfliktus, valamint a növekvő nyersanyagárak kedvezőtlen hatásai begyűrűztek hazánkba, és a magyar lakosság pénzügyi helyzetét is hátrányosan befolyásolják” – mondta Deszpot Károly, az Intrum CMS igazgatója. „A családok leginkább az inflációt érzékelik a mindennapokban, de szintén csökkentik a fizetőképességet az egész régiót érintő gazdasági tényezők. A háború okozta bizonytalanság és a kamatemelések miatt csökkennek a befektetések, így lassul a jövedelmek emelkedése.”

Az előző négy negyedévben a magyar gazdaság rendkívül gyors ütemben bővült. 2022 első negyedévében a GDP éves szinten 8,2 százalékkal emelkedett, ezt főleg a belső fogyasztás és az év elején folytatott gazdaságpolitika okozta, amely a közvetlen támogatásokkal kívánta csúcsra járatni a fogyasztást és a beruházásokat. Az idei év első felétől a gazdaságpolitikát már a magas költségvetési hiány, a gyengülő forint és a romló külkereskedelmi mérleg határozza meg. Ezek kiigazítására olyan intézkedések következnek, amelyek hatására lassul a GDP növekedése és csökken a lakosság fizetőképessége is.

Az Intrum és a GKI lakossági indexe általában előrevetíti a GDP alakulását is. A friss negyedéves adatok alapján a növekedés lassulása várható 2022-23-ban, és egyes időszakokban recesszióba is fordulhat a gazdaság. Ennek oka részben a fizetőképességgel visszaeső belső fogyasztás, részben a nemzetközi gazdasági kihívások (magas energiaárak, ellátási láncok gyengeségei) miatti piaci bizonytalanság.

„Az idei év átlagát nézve még várhatóan növekedés látható majd a magyar gazdaságban. A második negyedévtől azonban már jelentősen visszaesik a növekedés, év végére, illetve 2023 elejére pedig már a gazdaság zsugorodása sem kizárható” – mondta Deszpot Károly.

A lakosság fizetőképessége ezzel párhuzamosan, az idei év végéig tovább romolhat, hogy mennyire, az nagy mértékben függ az európai uniós forrásokkal kapcsolatos megegyezéstől is. A több ezermilliárdos források lehívásával ugyanis elkerülhetők lehetnek egyes, a költségvetési egyensúly elérése miatt szükséges, de a lakosság számára fájdalmas intézkedések.