A GKI 2026. januári lakossági felmérése szerint a megkérdezettek 6 százaléka biztosan, 18 százaléka valószínűleg nagyobb összeget fog költeni lakóingatlanára a következő egy évben. Az elmúlt három esztendőben a lakosság lakásfelújítási és korszerűsítési szándékai csak enyhe hullámzást mutattak, határozott tendenciát nem. Az Otthonfelújítási Program lezárása óta az emberek jelentős része várakozó pozícióba került, vélhetően új, széles körben elérhető támogatási formák megjelenésére számítva. Ezeket az építőipari szereplők is fontosnak tartanák.
A magyarországi lakásállomány jelentős része elöregedett: 41 százaléka épült 1970 előtt, 42 százaléka pedig 1970 és 2000 között. A XXI. században adták át a lakások 17 százalékát. A régebben épült lakóingatlanok általában kényelmi, korszerűségi, de főként energiahatékonysági szempontokból is jelentős fejlesztési igényt mutatnak. Becslések szerint a hazai lakásállomány, ami 4,5 millió lakóegységből áll, legalább fele FF vagy annál is rosszabb energiahatékonysági besorolásba esik.
A lakosság lakásfelújítási szándékai három éve lényegében stagnálnak
A GKI 2026. januári felmérése szerint 6 százalék biztosan, 18 százalék valószínűleg felújítana. Ezek az arányok megegyeznek az egy évvel ezelőtti értékekkel, de alacsonyabbak a 2025. októberieknél (8 százalék és 22 százalék). A 2021-es Otthonfelújítási Program bevezetésekor tapasztalt markáns élénkülés nem ismétlődött meg; a lakosság visszafogottabb érdeklődést mutat. A szándékok három éve sem felfelé, sem lefelé nem változtak érdemben.
