Tavaly ilyenkor, a makrogazdasági elemzők előrejelzéseikben többnyire azt jósolták, hogy a forint piaci árfolyama 2005-ben a 260-280 HUF/EUR sávban fog mozogni. A tényleges 245-250 HUF/EUR sáv így meglepetést okozhatott a befektetőknek, akik ma láthatóan óvatosabban lettek és kerülik a spekulatív döntéseket.

Államadósság és konvergencia

A parlamenti választások hetén mindenki kivárni látszik. Agata Urbanska, az ING Bank elemzője szerint, a feltörekvő országokban a külföldi befektetők akár több hónapot is várhatnak a választásokat követően, hogy nagyobb léptékű döntéseket hozzanak. A lengyel elemző elmondta, hogy a fejlődő piacokkal foglalkozó pénzügyi szakemberek számára fontos lehet, hogy milyen várható politikai lépéssorozat körvonalazódik az őszre várt magyar konvergencia programban.

A jelenlegi helyzetben Magyarország azonban továbbra is vonzó célpont a nemzetközi befektetők számára. A 6 százalékos irányadó kamatláb és a piac stabil helyzete még mindig érdekes a befektetők számára, még akkor is, ha a tartós gazdasági növekedés hátterében a fokozatos eladósodás áll.

Martin Blum, a Bank Austria-Creditanstalt ügyvezető igazgatója ennek kapcsán rávilágított arra, hogy a Fitch-nél BBB besorolással rendelkező országokban a bruttó külső adósság a GDP %-ában átlagosan 55% -ról 45%-ra csökkent 2002-ről 2005-re, míg ez Magyarországon 55%-ról 80% közelébe emelkedett.

Három forgatókönyv

A bécsi szakértő három lehetséges forgatókönyvet vázolt fel az államadósság csökkentésére. Az első esetben Magyarország szerencsésen jár: enyhülnek a nemzetközi hitelfeltételek, kamatot csökkenthet az MNB és megáll a forint gyengülése.

A második lehetőség szerint a választások után a kormány elkezd megvalósítani egy konvergencia programot, amelyben csökkenti a kormányzati kiadásokat, és a felhalmozódott hiteltartozások kiegyenlítésére koncentrál.

A harmadik forgatókönyvben nem történik megfelelő politikai beavatkozás, ezért a piac állami értékpapír eladási hullámot indít, és ezzel kikényszeríti a fiskális megszorításokat.

#page#

Martin Blum szerint kevés az esély arra, hogy az első forgatókönyv eseményei következzenek be, ugyanis míg eddig Magyarország kedvező feltételekkel juthatott hitelhez, újabban az Egyesült Államokban és az Unióban is minden arra mutat, hogy tovább nőnek a kamatok.

Az MNB az inflációt figyeli

 Az MNB továbbra is az inflációs célok elérésére koncentrál - mondta Hamecz István a bank ügyvezető igazgatója. A pénzügyi szakember szerencsésnek ítélte meg, hogy az elmúlt időszakban tapasztalt árfolyam-stabilitás lehetővé tette a Jegybank számára, hogy komolyabb monetáris beavatkozás nélkül állítsa be a hazai irányadó kamatot. A vezető közgazdász leszögezte, hogy továbbra is fontosnak ítéli meg a forint árfolyamának alakulását, azonban a régebben tapasztaltakhoz képest új helyzet alakult ki, amelyben az árfolyam gyengülése már közel sem rendelkezik olyan inflációgerjesztő hatással, mint korábban. Amint mondta: "Előfordulhat, hogy forinterősödés mellett kamatemelést hajtunk végre, vagy forintgyengülés mellett kamatcsökkentést, mert több tényező is van, ami az inflációra befolyással van".

Hamecz István felhívta a figyelmet arra is, hogy az államháztartási hiányhoz nagyban hozzájárulnak azok az állami nagyvállalatok, amelyek veszteséges működésük következtében évről évre jelentős részét emésztik fel a büdzsének. Véleménye szerint, ha a kormánynak sikerülne racionalizálni olyan vállalatok költségvetését, mint a MÁV, sokat lehetne javítani az államháztartási deficit szintjén.  

Mire figyel a piac?

A külföldi pénzügyi szakemberek a kampány időszakában fenntartásokkal kezelik a magyar szakpolitikusok nyilatkozatait - mondta Martin Blum. Kevésbé a politikai nyilatkozatokat, inkább egymás lépéseit figyelik árgus szemekkel - állítja a szakember. Szerinte a külföldi befektetők leginkább annak örülnének, ha nem valósulna meg radikális adócsökkentés, és az új kormány mérsékelné az állami túlköltekezést, azonban ezzel kapcsolatban egyelőre nincsenek biztos információik.  

A rendezvényre meghívott külföldi szakértők egyöntetűen úgy nyilatkoztak, hogy meglátásuk szerint a nemzetközi befektetők nem rendelkeznek konkrét pártpreferenciákkal, ezért a választások kimenetele várhatóan nem eredményez drámai változást a forint árfolyamának alakulásában. Amennyiben a forint mégis elérné a közeljövőben a 275 Ft/EUR árfolyamot, egy 100 pontos kamatemelés a Jegybank részéről, stabilizálná a helyzetet.