2030-ra Kína domináns szerepet fog játszani a lítium, a ritkaföldfémek (REE-k), a kobalt és a grafit kitermelésében, a kritikus ásványi finomítás közel 60 százalékát irányítva. Az ilyen koncentrált feldolgozási kapacitás olyan hatékonyságnövekedést kínál, amely csökkentheti a költségeket, de növeli a geopolitikai kockázatot a vásárlók számára.
Ez korlátozott mozgásteret biztosít a később ébredő országok számára, amelyek jelentős tőkekötelezettségvállalás nélkül szeretnének részesedést szerezni.
Nikkel kiugró értéke: Indonézia vezet, Kína lemarad
A nikkel az egyetlen ásvány, amelyben Kína nem áll az élen. Indonézia a finomított nikkel több mint 71,24 százalékát uralja, kihasználva nagy érckészleteit, bővítve az alacsony költségű finomítókat és betartatva a nyersérc exportjának tilalmát.
Kína részesedése mindössze 6,24 százalék, Oroszország 3,26 százalékkal, a világ többi része pedig az „Egyéb” kategóriába sorolva oszlik meg 19,27 százalékkal. Ez az eltolódás Indonéziát ármeghatározó erővé teszi a rozsdamentes acélhoz vagy elektromos járművek akkumulátoraihoz használt nikkel terén.
A réz széttagoltabb; Észak-Amerika réspiaci szerepet játszik
A rézfinomítás viszonylag diverzifikált. Kína 44,63 százalékkal rendelkezik, de az „Egyéb” országok 40,99 százalékot tesznek ki, ami szélesebb globális finomítói kapacitásra utal.
Az Egyesült Államok a ritkaföldfémek (REE) terén 5,14 százalékkal rendelkezik. Finnország és Kanada a kobalt készleteivel tűnik fel, ami 5,87 százalék, illetve 5,73 százalék.
