- A HVG marketingigazgatójaként találkoztunk legutoljára önnel. Ám a Reader's Digest hazai bevezetésében és sikerében hírnevet szerzett menedzserként ismerte meg az üzleti világ a nevét. Az ismertebb munkahelyei közös nevezője a nyomtatott sajtótermék. Van ennek valami jelentősége?
Igaz, hogy fantasztikus know-how-t adtak a háttérben, biztos anyagi fedezettel, de annak idején itthon még nem ismerték a DM, a direkt marketing módszereit. Azt gondolom, hogy a Reader's Digest által használt módszerek jelentették a DM szakmai csúcsát. Hét évet töltöttem el a cégnél, mely vezetésem alatt 250 ezer előfizetőt mondhatott magáénak. Az előfizetés tulajdonképpen adatbázis-építés volt, mely adatbázist, a több százezres tömeget, más termékek megvételére is rá lehetett venni. Ez hozta az igazi üzleti hasznot. A DM szakmát a véremben éreztem. Ebből szerelem lett. Már tíz éve töltöm be, társadalmi munkában a hazai DM Szövetség elnöki posztját.
- Akkor miért lépett ki ebből a sikersztoriból?
- Mert az amerikai anyacég rövid távú profitrealizálásban érdekelt, emiatt nagyon nehéz volt fejleszteni, új terméket bevezetni. A meglévő értékekből kellett újra és újra kihozni a maximumot. Éreztem, hogy ezt hosszú távon nem tudom vállalni. Utána három évig a Multireklám fémjelezte M Csoportnál voltam ügyvezető igazgató, majd fél évig a Chello elnevezésű UPC cég kelet-közép-európai igazgatójaként próbáltam felépíteni egy új projektet, de közben azt megszüntették. Kis kitéréssel a HVG marketingigazgatója lettem, ami nagyon jelentős állomás a szakmai életemben. Ugyanakkor a szakmai ambíciómhoz szükséges távlatokat nem éreztem benne. A Metro hírújság vezérigazgatói posztjával három évvel ezelőtt talált meg egy angol fejvadász cég. Ennyit az előéletemről.
- Megint százszázalékos multiháttér van ön mögött. #page#
- És egy fantasztikus csapatot találtam itt. A vezetési filozófiámhoz teljesen illő felfogású, habitusú munkatársak fogadtak, akik a feladatokhoz csillogó szemmel, hittel és szívvel látnak hozzá. Én ugyanis a koordináló vezetők táborához tartozom, nem pedig az információt magánál tartó, ezzel a hatalmát fenntartó típushoz.
- Mit jelent ez a gyakorlatban?
- A cég fejlődése érdekében megvalósítandó célokat, feladatokat közösen alakítjuk ki a munkatársaimmal. Nemrégen például két napot töltöttünk együtt, s mindenkitől három olyan irány megfogalmazását kértem, amit szükségesnek tart a munkájában. Ezekből azután a csapat hét prioritást állított fel, s ma eszerint dolgozik mindenki. Vallom, hogy a terjesztéshez például a terjesztési igazgató ért a legjobban, tehát övé a tudás, de a felelősség is. A területüket legjobban ismerő szakemberekkel dolgozom, önállóságot kapnak.
Az én szerepem a cégnél a koordinálás, a különböző munkaterületek, problémák, feladatok összekötése, megszervezése, az alkotó munka feltételeinek biztosítása, az érdekek összehangolása, és a kreativitásképesség megőrzése a szervezetben. Nálam mindig nyitva az ajtó. Elvárom, igénylem, de természetesnek is tartják, ha bármiféle gond van, nyugodtan rontsanak be, mondják, s azonnal megpróbáljuk orvosolni a problémákat. Ez a cég érdeke. Biztos vagyok benne, hogy mindenki azért jön, mert gyors intézkedés, véleményezés, döntés kell a munkája továbbviteléhez.
- Mekkora a cég?
- Hatvan alkalmazott van itt a központban, s országszerte még hatvan emberünk dolgozik. Huszonhárom városban vagyunk jelen ugyanis a Metro újsággal, melyet Budapesten 200 ezer, vidéken pedig összesen 180 ezer példányban terjesztünk. De egyre bővül az addicionális tevékenységi körünk. Az Ananász című Metro magazinnal, valamint az újságárusoknál terjesztett könyveinkkel, a magyar prózairodalom remekeivel, melyeket kéthetente több tízezren vásárolnak, már jelentős forgalmat generálunk. Elindítottuk a metro.hu-t is, valamint biztató sikereket könyvelhet el a Club Metro üzletágunk.
Teljes cikk a Piac és Profit Magazin júniusi számában.
