Az államtitkár szerint a véglegesítés alatt álló új nemzeti energiastratégia kiemelt célja az ország energiafüggetlenségének erősítése. A jövőkép négy legfontosabb pontjaként említette a fogyasztók központi szerepét az energiastratégiában, az energiaellátás biztonságának erősítését, az energiaszektor klímabarát átalakítását, valamint gazdaságfejlesztési jelentőségű innovációs lehetőségeit.
Kaderják Péter előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy mind a négy ponthoz szorosan kapcsolódhat a napenergia hasznosítása. Az államtitkár kiemelte, hogy a tervek szerint a karbonsemleges (nukleáris és megújuló alapú) hazai áramtermelés részaránya eléri majd a 90 százalékot 2040-re a jelenlegi 60 százalékról.
Ugyancsak 2040-re 20 százalék alá csökkentenék a magyar villamosenergia-import arányát a jelenlegi, átlagosan több mint 30 százalékról - jelezte. Kaderják Péter kitért arra, hogy a napenergia hasznosításának várható jelentős elterjedése miatt meg kell erősíteni az időjárásfüggő áramtermelés hálózati és a piaci integrációs feltételeit.
Az európai és a magyar szabályozás alapján a napelemes áramtermelőknek lényegében egyenlő feltételek mellett kell majd versenyezniük a hagyományos áramtermelőkkel - hívta fel a figyelmet. Hozzátette azt is: a rendelkezésre álló forrásokat a lehető leghatékonyabban szeretnék felhasználni, hogy minél több projekt juthasson támogatáshoz.
A 2018-19-es intézkedésekről szólva az államtitkár kiemelte a kis- és középvállalkozásoknak kiírt, illetve a lakossági megújuló és energiahatékonysági pályázatok egyszerűsítését és a támogatások növelését. A megújuló alapú villamosenergia-termelés korábbi támogatási rendszerét a tendereztetés váltja fel. Az első METÁR-tendert már kiírták, ennek kiértékelése után 2020-tól folyamatosan jelennek majd meg új tenderek - mondta az államtitkár.
Évi 2,5 milliárd forint új támogatás áll majd rendelkezésre, ami a várakozások szerint évente 150 milliárd forintnyi beruházást generálhat Magyarországon – tette hozzá.
