Még a nyár folyamán hangzott el a gazdasági kormányzat egyik ötlete, miszerint különleges gazdasági övezeteket – azaz szabad vállalkozási zónákat hoznának létre Magyarország legszegényebb kistérségeiben. A zónák létrehozása egyike az Orbán-kormány azon kevés ötleteinek, amelyek az Európai Unióban és a világ más pontjain már bizonyították, hogy koherens és kiszámítható döntéshozói környezetben óriási sikerrel járhatnak. Azonban a részletekkel adós maradt a kormány, egészen mostanáig.
A legszegényebb járások tartoznakk majd az úgynevezett szabad vállalkozási zónákhoz” – jelentette be Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár korábban Vásárosnaményben. A zónákhoz tartozó járások többsége Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található. Az államtitkár a köztelevízió Ma Reggel című műsorában adott telefonos nyilatkozatában kiemelte, hogy más megyék, így Tolna, Nógrád és Hajdú-Bihar megye egyes járásai is szabad vállalkozási zónák lehetnek. Az eredetileg meghirdetett 33 járás helyett azonban végül 47-et nyilvánítottak szabad vállalkozási zónának. Ez a szám azonban nincs kőbe vésve, mint azt a Piac&Profit korábban megírta,a nemzetgazdasági tárca vezetője minden év január 31-ig felhívást tesz közzé a szabad vállalkozási zóna kijelölését kezdeményező szándéknyilatkozat és az annak részét képező dokumentumok benyújtásának tartalmi és formai követelményeiről.
Czomba Sándor szerint azok a foglalkoztatáspolitikai eszközök, amelyeket az eddigi kormányok használtak, nem alkalmasak a hátrányos helyzetű térségek közötti különbségek csökkentésére, és különösen nem az ebből eredő feszültségek kiküszöbölésére. „Ezért a kormány új lehetőséggel, a szabad vállalkozási zónák létrehozásával próbálkozik.
Ennek lényege, hogy mindazokat a fejlesztési, beruházási, adópolitikai és foglalkoztatáspolitikai kedvezményeket, amelyek egy térség potenciális lehetőségeit jelentik, egy komplex program keretein belül lehessen kezelni” – fogalmazott az államtitkár, aki szerint ahol szabad vállalkozási zóna jön létre, ott plusz támogatásokat kapnak a vállalkozások. Ez minden munkavállaló után 400 ezer forintos támogatást jelent új munkahely létesítése esetén. „Korábban a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból pályázatot írtunk ki, itt maximálisan 2,6 millió forintot lehetett egy ember foglalkoztatására új munkahelyenként nyerni, ez emelkedik még 400 ezer forinttal, ha ez a bővítés szabad vállalkozási zónában valósul meg” – emelte ki Czomba Sándor.
Kedvezmények járnak
Ha a szabad vállalkozási zónákban egy vállalkozás új munkahelyet teremt, akkor munkahelyenként három évig részesülnek kedvezményben: az első két évben a teljes, a harmadik évben fele összegű szociális hozzájárulási adókedvezményt jelent. Ez forintosítva egy emberre több mint 340 ezer, illetve 174 ezer forint, függetlenül az új munkaerő életkorától, vagy képzettségi szintjétől” – jelezte Czomba Sándor, hozzátéve, hogy ez hatékony eszköz lesz a térség felzárkóztatásához.
Az államtitkár szerint nem fenyeget annak a veszélye, hogy a fejlettebb magyarországi régiókból tömegesen települnek majd át a cégek a szabad vállalkozási zónákban megjelölt járásokba. „Annak viszont kifejezetten örülnénk, ha valaki fejlesztési, telephely-bővítési, vagy beszállítói kör bővítésében gondolkodik, akkor elsősorban ezek a területek jutnának eszébe” – mondta Czomba Sándor.
