Bár továbbra is drágulásra számít a középkorú magyarok többsége, a korábbinál derűlátóbban látják az árak alakulását a K&H felmérése szerint. Ez összhangban van a hivatalos adatokkal, amely szerint lassulás jellemzi az inflációt.
Javult a helyzet
A hivatalos adatok szerint a 2023 első hónapjaiban még 25 százalék feletti infláció egyre visszafogottabbá vált, júliusban már 18 százalék alatt volt, decemberben pedig 5,5 százalékra süllyedt.
A K&H felmérése szerint a harmincas, negyvenes, ötvenes korosztály tagjainak döntő része, majdnem négyötöde, pontosan 78 százaléka gondolta úgy 2023 harmadik negyedévében, hogy az év végére tovább nőnek az árak. Ez az arány a második negyedévben ugyanennyi volt, míg az első negyedévben 87 százalékuk volt ezen a véleményen. A részeredmények szerint az év során csökkent a legpesszimistábbak aránya is, akik sokkal magasabb árakat vártak az év végére a különböző negyedévekben. Az év elején még 50 százalékuk tartott ettől, a második negyedévben a válaszadók 38 százaléka, a harmadikban pedig a megkérdezettek 33 százaléka adott ilyen prognózist. Összességében javulás volt látható az infláció várt alakulását illetően.
Mit vásárolnának inkább?
A kérdőívben rákérdeztek arra is, hogy mire költenének többet az emberek, ha az infláció az év végére 10 százalék alá csökkenne, ahogy az a tényadat szerint meg is történt. Ebből azt derült ki, hogy háromnegyedük akkor sem tudna érdemben változtatni a vásárlási szokásain – ez alól csak egy kivétel van: tízből négyen mondták, hogy abban az esetben akár jobb minőségű élelmiszereket vásárolnának. A válaszok alapján, az élelmiszeripari szereplők - például gyártók és forgalmazók - mellett a márkásabb ruhák eladói és az utazásokat szervező irodák számíthatnának nagyobb keresletre. A válaszok alapján utazásra 24 százalékuk, jobb ruhákra 23 százalékuk fordítana több pénzt. Több ruházati cikket 17 százalékuk venne. Vendéglőbe 16 százalékuk menne gyakrabban, ha az év végére 10 százalék alá mérséklődne a pénzromlás üteme.
