A Magyar Falu Program egyik fontos pillérjeként, a kormány falusi családi otthonteremtési kedvezményének célja, hogy megállítsa a falvak, kistelepülések népességcsökkenését és elősegítse a fiatal párok vidéki környezetben való letelepedését. Ehhez vissza nem térítendő támogatást nyújt lakások és házak vásárlásához, illetve felújításához, bővítéséhez – fele-fele arányban, vagy teljes egészében a korszerűsítésre fordítva. A kormány közlése szerint a kombinált támogatást az igénylők 53 százaléka vette igénybe, átlagosan mintegy 7,7 millió forint értékben.

A legtöbb igénylés az észak-keleti régióból érkezik, arányosan a falusi CSOK-ban érintett községek számával. További előny, hogy ez a fajta családi otthonteremtési kedvezmény és az otthonfelújítási támogatás együttesen is felvehető abban az esetben, ha a munkálatok költségei meghaladják azt az összeget, amelyet külön-külön lehetne megigényelni a két támogatási formával.

„Az idén év eleji bővítésnek köszönhetően a kevesebb, mint 5.000 lakost számláló helységek több mint 93 százaléka esetében már elérhető a kedvezmény, ami így az ingatlantranzakciók körülbelül 10-15 százalékát érintheti” – árulta el Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.

„Az idei évben várhatóan 150 ezer darab körüli adásvétel realizálódik a hazai ingatlanpiacon, amelynek egy jelentős részét az agglomerációba kiköltözők adják. Tapasztalataink alapján nagy arányuk tudna és szeretne is a falusi CSOK nyújtotta lehetőséggel élni. Az MNB adatai alapján az indulás óta 108,8 milliárd forintot már folyósítottak is 2021 második félévének végéig az igénylőknek. Ez átlagosan 13,6 milliárd forint negyedévente, amely alapján azt becsüljük, hogy a program végéig, 2022 júliusáig még legalább közel 55 milliárd forintnyi támogatás fog érkezni a kistelepülések ingatlanpiacára. A családi otthonteremtési kedvezmény mellett a legfőbb motiváció a járványhelyzet okozta bezártságból való kiszabadulás. A családok hajlandók egyre távolabb költözni a nagyvárosoktól, hiszen ott jóval kedvezőbb áron vásárolhatnak kertes házat. Még úgy is, hogy az állami intézkedések és az infláció felhajtó erejének következtében a kínálati oldalon 10-20 százalékos áremelkedés prognosztizálható vidéken is.”

A szakértő hozzátette: „Az igazi kiköltözési hullám Budapestre jellemző, Pest megyét vizsgálva azonban egyértelműen látszik, hogy a külső agglomerációs térségben találhatók azok a települések, amelyekre vonatkozik a falusi CSOK. A vevőknek a fővárostól 50-100 kilométeres távolságot kell megtenniük, hogy kedvezőbb feltételekkel tudjanak ingatlant vásárolni. Ez jellemzően több mint 1 órás ingázással járhat naponta, amelynek idő- és költségvonzatával is érdemes számolni.” A falusi CSOK felhasználása esetén ez különösen fontos szempont, hiszen az így megvásárolt és/vagy felújított ingatlanra 10 éves elidegenítési jog kerül, vagyis eladni és kiadni sem lehet ez idő alatt.