A bizottsági adatok szerint a 27 tagállamban együttesen 923 991 menedékjogi kérelmet vettek nyilvántartásba 2022-ben, 46,5 százalékkal többet, mint 2021-ben.
Az első számú célország tavaly is Németország volt 226 467 kérelemmel. A második helyen Franciaország áll 154 597 kérelemmel, majd Spanyolország (116 952) és Ausztria (108 490) következik.
Németországban bő 30 százalékkal nőtt a menedékjogi kérelmek száma, és a legmagasabbra emelkedett a legutóbbi nagy menekülthullám lecsengése, 2016 óta. A legnagyobb mértékű növekedést Ausztriában regisztrálták, ott csaknem megháromszorozódott a kérelmek száma az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
A kérelmek száma alapján felállított sorrend másik végén Lettország, Szlovákia és Magyarország áll 622, 544, és 46 menedékjogi kérelemmel.
Az EU-ban menedékjogot kérők legnagyobb csoportját a szíriai állampolgárok alkotják. Utánuk az afganisztáni, a törökországi, a venezuelai és a kolumbiai kérelmezők következnek. A török állampolgárok által benyújtott kérelmek száma megduplázódott, a venezuelai és kolumbiai állampolgárok kérelmeinek száma megháromszorozódott 2021-hez képest.
A jelentésben a többi között arra is kitérnek, hogy az EU-ba irányuló menekültügyi migrációban egyre fontosabb Líbia. A Földközi-tenger partján fekvő észak-afrikai országban erősödik az embercsempész hálózatok tevékenysége. Tavaly 77 ezer embert indítottak útnak a líbiai partokról az EU felé, 2017 óta a legtöbbet.
A mintegy 950 ezer menedékkérő mellett nagyjából ötmillió ukrajnai háborús menekült is érkezett az EU-ba tavaly. Ők automatikusan, külön menedékjogi eljárás nélkül védelmet kapnak, és rendszerint azonnal munkát is vállalhatnak - írta a Welt am Sonntag, hozzátéve: az orosz támadás elől menekülő ukránok és a máshonnan érkező menedékkérők beáramlása Németországban hamarosan túlterhelheti a befogadóközpontokat. (MTI)
