A müncheni ifo gazdaságkutató intézet adatai szerint áprilisban a német cégek 62 százaléka számolt azzal, hogy a következő három hónapban árai emelésére kényszerül.
Az ifo úgynevezett vállalati árvárakozási indexe soha nem volt magasabb. A csaknem kétharmados arány szokatlanságát mutatja az is, hogy az utóbbi harminc évben átlagosan a cégek 12 százaléka tervezett áremelést.
Az idén tavasszal regisztrált arány tehát ötször magasabb a szokásosnál - mutatott rá összeállításában a Die Welt című lap, hozzátéve, hogy az ifo indexe már márciusban is történelmi csúcson volt, de 55 pontjával jelentősen elmaradt az áprilisitól.
Kiemelték: egyetlen vállalat sem emeli meggondolatlanul az árakat, mert túl nagy a félelem, hogy elriasztja a vásárlóit és kárt okoz saját magának, 2022 tavaszán viszont ágazatok egész sorára jellemző a hajlandóság a termékek és szolgáltatások drágítására.
Ennek fő oka, hogy az energia, a nyersanyagok és az egyéb felhasznált anyagok és termékek beszerzési költségeinek emelkedését egyre kevésbé tudják kigazdálkodni a cégek, így a terhek növekedését áthárítják a vásárlókra, ügyfelekre. A nagykereskedelemben 79 ponton, a kiskereskedelemben 75 ponton, az iparban pedig 73 ponton áll az ifo árvárakozási indexe, amely azt mutatja meg, hogy az adott területen tevékenykedő cégek mekkora arányban készülnek áremelésre.
A felmérés adatai azt jelzik, hogy a németországi fogyasztók szinte minden területen további áremelkedésre és tartósan magas inflációra számíthatnak. A szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) előzetes adatai szerint áprilisban a fogyasztói árak éves szintű emelkedésének üteme 7,4 százalékra nőtt az előző havi 7,3 százalékról.
A helyzet egyelőre nem javul, az infláció valószínűleg a következő hónapokban is hét százalék felett marad - mondta Timo Wollmershäuser, az ifo konjunktúra-kutatási részlegének vezetője.
Nem csak a német fogyasztók vannak nehéz helyzetben - tették hozzá a Die Welt összeállításában, kiemelve, hogy az egész német gazdaság szenved a költségek folyamatos növekedésétől.
Rámutattak, hogy az infláció nagyrészt "importált", külső tényezőknek tulajdonítható, és évtizedek óta nem tapasztalt mértékű, csak a hetvenes és a nyolcvanas évek elejének olajválságai idején okozott az import hasonló áremelkedést.
Azóta az import gyakran inkább deflációs hatással járt, a globalizálódás olcsóbbá tette a termékeket és a szolgáltatásokat a német fogyasztóknak. Idén márciusban viszont már átlagosan 31 százalékkal voltak magasabbak a behozatali árak, mint egy évvel korábban. Az importált energiahordozók ára robbanásszerűen, 161 százalékkal emelkedett, amely Oroszország Ukrajna ellen indított háborújának tulajdonítható. Ugyanakkor drágultak a többi között a mezőgazdasági termékek, vagy éppen a mikrochipek és más köztes termékek - más termék előállításához szükséges termék -, amelyek gyakran Ázsiából érkeznek, és amelyek nélkül a német ipar nem tud működni. A koronavírus-járvány megfékezését szolgáló kínai szigorítások, lezárások pedig újabb zavarokat idéztek elő az ellátási, szállítási láncolatokban. (MTI)
