A javaslat megteremtené az új, illetve az utóbbi időben különösen elterjedt áfacsalási konstrukciók elleni megfelelő, egységes fellépés lehetőségét a tagállamok számára. A javaslat alapján tett tagállami lépések hatékonyságát a Bizottságnak értékelnie kell, ezért a javaslat meghatározott beszámolási és felügyeleti kötelezettséget ír elő a tagállamok számára. A körhintacsalás lényege, hogy az adóköteles személy a Közösségen belül adómentesen beszerzett terméket az áfát felszámítva értékesíti, majd tűnik el anélkül, hogy az adót befizetné. Ezt a fajta csalást általában nagy értékű árukra követik el, nem ritkán szervezett bűnözés keretében.

Kovács László adóügyi biztos a javaslat kapcsán úgy fogalmazott: "Csak az egységes fellépés segíthet a körhintacsalás megfékezésében, amely különösen a nagy értékű áruk és szolgáltatások esetén fordul elő gyakran és uniós szinten évente több milliárd eurónyi bevételkiesést okoz a tagállamoknak. Az áfacsalás elleni fellépés egyik fontos eszköze a fordított adózás, amelynek előnye, hogy a körhintacsalás esetében kihasznált adólevonási jogot módosítja oly módon, hogy a vállalkozások nem tűnhetnek el a visszaigényelt áfával a zsebükben. A körhintacsalással leginkább érintett termékek - mikrocsipek, mobiltelefonok, illatszerek és nemesfémek - mellett újabban megjelent a széndioxid kibocsátási kvótával való visszaélés is. Ezért javasoljuk, hogy a tagállamok ezen termékekre és szolgáltatásra alkalmazhassák a fordított áfafizetést."