A közösségi piactér egy online platform, ahol az ötletek a közösség segítségével és támogatásával valósulnak meg. A szponzorok a támogatásért cserébe az ötletgazda által felajánlott termékeket vagy szolgáltatásokat kapják, jóval korábban, mint ahogy a termék elérhetővé válna a nagyközönség számára a piacon - ők lesznek az első vásárlók.
Az ilyen piacterek mérséklik a vállalkozók piacralépési kockázatait és emellett lehetővé teszik a vásárlóknak, hogy az elsők között juthassanak hozzá hazai, innovatív, hiánypótló vagy különleges termékekhez.
Kiknek szól?
Az alkotók a Brancsot azoknak a hozzájuk hasonló tudatos magyaroknak tervezték, akik hisznek a közösség erejében, szívesen támogatnak hazai vállalkozásokat és előnyként tekintenek az átláthatóságra, a vállalkozói és a támogatói oldalon állva is. Emellett örömmel vállalnak aktív társadalmi szerepet és hisznek abban, hogy vásárlásaikkal, pénzköltési és befektetési szokásaikkal olyan egyéni döntéseket hoznak, amelyek alapjaiban képesek megváltoztatni és jobbá tenni a világot. A platform jelenlegi és jövőbeli ügyfelei egy-egy termékben vagy szolgálatásban nem csak a funkcionális hasznot látják, hanem a mögötte lévő embert, csapatot, az ő történetüket és belső motivációjukat is.
A Brancs indulásához 1000 jelentkező közül került ki az a közel 30 alaposan ellenőrzött projekt, amikbe a következő hetekben be lehet szállni és további több száz ötlet vár arra, hogy a platformon bemutatkozhasson. A kampányindításhoz nem szükséges prototípus, de minél előrehaladottabb, átgondoltabb és kézzelfoghatóbb egy terv, annál nagyobb valószínűséggel látnak benne fantáziát a leendő vásárlók is.
Hogyan működik?
A Brancs közösséghez bárki csatlakozhat kétféle módon: ötletgazdaként vagy vásárlóként. A platform a profitra épülő projektek mellett jótékony célokat is támogat, így van lehetőség arra is, hogy fontos társadalmi ügyek kapjanak nagyobb visszhangot. Kampányindítás és támogatás alkalmával is 8 különféle kampány kategória közül választhatnak az érdeklődők. A témák sokszínűsége is mutatja a Brancs csapat nyitottságát, hisznek benne, hogy itt minden ötlet megtalálhatja a maga számára releváns közösséget.
A projektek támogatói is biztonságban érezhetik magukat, hiszen a külföldi minta szerint alkalmazott “mindent vagy semmit” elv alapján egy kampány csak abban az esetben tekinthető sikeresnek, ha az adott kampány időszakon belül elérte a kitűzött célösszeget. Ha ez nem teljesül, a Brancs megtéríti a befizetett összeget a vásárló számára, de dönthet akár úgy is, hogy ezzel egy kampányt támogat.
Jutalom alapú közösségi finanszírozás
A jutalom alapú közösségi finanszírozáskor a projektgazdák általában kis pénzösszegeket gyűjtenek össze magánszemélyek nagy csoportjától. A vállalkozások sok esetben ekkor még nem rendelkeznek végleges termékkel vagy szolgáltatással és a továbblépéshez veszik igénybe ezt a modern tőkebevonási formát. A Kickstarter példája is bizonyítja, hogy a jutalom alapú közösségi finanszírozás módszerével is jelentős összeghez lehet jutni, miközben az ötletgazda tesztelheti vállalkozása piacképességét is.
Ötlettől a megvalósításig
A Brancs ötletgazdája Kövesdi Gábor, a közösségi finanszírozással létrehozott vegyszermentes, háztáji zöldségeket és termékeket kínáló MyFarm Harta alapítója, aki 2018-ban egy jó ötlettel és szülei vegyszermentes gazdálkodásban szerzett szakértelmével felvértezve vágott bele közösségi kertjük létrehozásába, melyhez az induló tőkét egy - magyar oldal hiányában - külföldi közösségi finanszírozási oldalon gyűjtötte össze.
A kampányát 50 támogató összesen több mint 3 millió forinttal támogatta, így jött létre az első gazdaságuk a Bács-Kiskun megyei Hartán. A MyFarm az elmúlt években franchise vállalkozássá bővült és alapítványi formában működik. Ez a siker és a közösség erejébe vetett hit és bizonyítást nyert erő vezetett el 2022-ben a Brancs alapításához, ami jóval több és komplexebb, mint a nyugaton ismertté vált közösségi finanszírozási oldalak: “Amiben leginkább különbözünk a Kickstartertől és az Indiegogótól, az az, hogy mi Magyarországon vagyunk, a magyar szürkeállományra és a magyar gondolkodásra próbáljuk az egészet felépíteni. Itt a vállalkozók és a potenciális vásárlók is másképp működnek, mint nyugaton, ahol a megkérdezettek 60-70 százaléka ismeri a közösségi finanszírozási modellt, Magyarországon ez csak 10-15 százalék. Itthon a vállalkozók is teljesen mások. Mások az igényeik, más segítséget várnak el, és másképp kell őket támogatni. Mi sokkal több emberi energiát és funkcionális fejlesztést szánunk arra, hogy segítsük ezeket az embereket. Bízom benne, hogy az itthon is dinamikusan növekvő tudatos vásárlói körnek köszönhetően sok kitartó magyar vállalkozó tudja megvalósítani velük az álmait.”
